Borvidékek

Három borvidék, a bükki, az egri és a mátrai területe sorolható ide, szőlőfajtáik pedig igen változatosak: a leánykától a cabernet-n át a traminiig.

A világ első zárt borvidéke Tokaj-hegyalján alakult ki, melyet az UNESCO 2002-ben világörökségi címmel tüntetett ki. Területe megegyezik a borrégióéval, 5700 hektáron művelnek szőlőt. Jellegzetes fajtái a furmint, a hárslevelű és a sárgamuskotály.

Magyarország legnagyobb szőlő- és bortermő régiója összesen 24 000 hektáron helyezkedik el, mindössze három borvidéket foglal magában, a Csongrádi, a Hajós–Bajai és a Kunsági borvidékeket. Jellegzetes fajtáik a cserszegi fűszeres, az ezerjó vagy a rizlingszilváni, de felfedezhető a kadarka is.

A Duna–Dráva és a Balaton által határolt országrész 7800 hektárnyi területén négy borvidék – a Villányi, Pécsi, Szekszárdi és Tolnai – alkotja a Pannon borrégiót. A Pannon borrégió szőlőfajtákban is rendkívül változatos. Különleges itt a cabernet franc, a portugieser, a kékfrankos, a kadarka, valamint a cirfandli.

A Duna mentén öt kisebb északi borvidék összességéből formálódik a Felső-Pannon borrégió, az Etyek–Budai, a Móri, a Neszmélyi, a Pannonhalmi és a Soproni borvidékekből. Kiterjedése viszont relatíve nagy: több hegységet és dombvidéket foglal magában Budapesttől a nyugati országhatárig 5500 hektáron. A borrégió kiterjedtségéből következően a termesztett szőlőfajták is igen változatosak: a kékfrankostól az ezerjón át az chardonnay-ig.

A Balaton körüli hat borvidék – a Badacsonyi, a Balatonboglári, a Balaton-felvidéki, a Balatonfüred–Csopaki, a Nagy-Somlói és a Zalai – egy közös borrégiót alkot, összesen több mint 9000 hektárnyi területen. Jellegzetes fajta az olaszrizling, de olyan különlegességek is megtalálhatók a borrégióban, mint a kéknyelű vagy a juhfark.