A Duna és a Tisza által határolt összefüggő síkságon jellemző alföldi, homoktalajos területek könnyed karakterű, kevésbé savas boraikról híresek. Az itt uralkodó időjárás alapvetően kontinentális, de a sík terep és a kvarcos talaj miatt nagy a hőingadozás: forróak a nyarak, és a hideg teleket sokszor tavaszi fagyok is követik. Bár az uralkodó talaj mészköves homok, mely leginkább a folyók – elsősorban a Duna – hordalékából származik, kisebb mértékben található még itt barna erdőtalaj, feketeföld (csernozjom), réti és öntéstalaj is. A Csongrádi és a Kunsági borvidék az ország legmelegebb és napfényben leggazdagabb táján fekszik. Hordalék- és homoktalajain jellemzően rajnai rizling, kövidinka, kékfrankos és zweigelt fajtájú szőlők teremnek. Az alföldi borok savai lágyabbak, mint a hegyvidéken termesztetteké. Manapság igazi bisztróborok készülnek itt, gyümölcsös, könnyen fogyasztható stílusban.
Duna borrégió
Magyarország legnagyobb szőlő- és bortermő régiója összesen 24 000 hektáron helyezkedik el, mindössze három borvidéket foglal magában, a Csongrádi, a Hajós–Bajai és a Kunsági borvidéket. Jellegzetes fajtáik a cserszegi fűszeres, az ezerjó vagy a rizlingszilváni, de felfedezhető a kadarka is.
Bár nem a legismertebb, a Hajós–Bajai borvidék mégis különleges. Területe a Duna mentén nyújtózik el. Annak ellenére, hogy az Alföld legnyugatibb szélén találjuk, magasabb területen fekszik a Duna árterében. Rengeteg napsütés éri a szőlőket, melyek szép lejtős dűlőkön állnak. Kirándulásnak sem utolsó ellátogatni a borvidék szőlőskertekben gazdag falvaiba, különösen Magyarország legnagyobb pincefalujába, Hajósra, ahol 1200 apró présház sorakozik a szabályos utcákon.