19 panorámapont Magyarországon, ahol te is készítenél egy képet

A János-hegy már régen is közkedvelt célpont és randihely volt. Tetején eredetileg egy fából készült kilátó állt, de a helyére egy kőkilátót építettek. A torony triász időszaki édesvízi mészkőből és homokkőből épült, legfelső terasza 23,5 méter magasan van. Csodás kilátás nyílik róla a budai hegyekre. 

A Hármashatár-hegy kedvelt kirándulóhely, amelynek erdőtlen tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a fővárosra. A hegy 495 méter magas csúcsán pár éve építették a Guckler Károly-kilátót, ahonnan jó látási viszonyok esetén látható a Cserhát, a Mátra és a Pilis.

A Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 méter magas Nagy-Kopaszon álló kilátó egyedi futurisztikus formájával már önmagában is különleges látvány. A 18 méter magas kilátóból tiszta időben a Mátrától a Pilisen és a Zsámbéki-medencén át, egészen a Velencei-hegységig ellátni. A fából épült kilátóhoz Nagykovácsi felől, valamint a Budakeszi és Telki közötti úttól egyaránt kétórás sétával juthatunk el, a Sisakvirág tanösvényen haladva. 

A Dunakanyar festői, de forgalmas szívében egymást érik a látnivalók. Különösen igaz ez Visegrád a táj fölé emelkedő fellegvárának környékére, ahol a történelmi várfalak szomszédságában bobpálya, luxushotel, erdei iskola várnak benneteket. A pár kilométerre található Prédikálószék, amely egy hatalmas andezitszikla, a maga 639 méterével a Visegrád környéki hegycsoport legmagasabb tagja. A csúcson egy kis tisztást, rajta padokat és asztalokat találunk. Alattunk kanyarog a Duna, innenső partján Visegrádot láthatjuk a Salamon-toronnyal és a Fellegvárral, túlsó oldalán pedig Nagymarosra, a Börzsöny csúcsaira, többek között a Szent Mihály-hegyre, a Csóványosra és a Nagy-Hideg-hegyre láttok majd rá. Dömösről meredekebb úton, míg Pilisszentlászlóról szinte könnyed sétával közelíthető meg. 

Érdemes felkapaszkodnotok a Királyrét fölé magasodó Várhegyre, mert egy vadonatúj kilátót építettek ide, amelyből szenzációs kilátás nyílik a Börzsönyre, a Pilisre, a Naszályra, és a Cserhát lankás vonulataira. Tiszta időben akár a Galyatető és Kékestető csúcsai is láthatók. 

A hazánk legmagasabb pontján álló tévétorony a Mátra emblematikus építménye. A kilátóként is használt tornyot 1981-ben építették az 1958 óta már meglévő régi kőtorony és átjátszó állomás mellé. A 176 méteres torony aljából lifttel juthatunk a második szinten lévő zárt kilátóba, illetve az egy szinttel magasabban található nyitott kilátóba. Ez utóbbi 45 méter magasan van, így aki ide feljön, az 1059 méteres tengerszint feletti magasságból gyönyörködhet egészen a Magas-Tátráig húzódó panorámában. De nem csak a látványért szeretnek ide járni, hiszen itt található Magyarország legmagasabban fekvő sípályája is.

A közel 1000 méteres magasságban lévő kilátóteraszról 360°-os panorámában lehet gyönyörködni. Az itteni körpanoráma a közeli Mátra, Bükk és Börzsöny bérceitől egészen a távolban is fehéren csillogó Magas-Tátra csúcsáig tart. A torony belsejében három hangulatos, színes ablakokkal és kör alakú ajtókkal ellátott helyiség, úgynevezett bivak-szállás van, ahol valóban a teljes éjszakai égbolt csillagainak társaságában tudtok elaludni. Ha kicsit nagyobb kényelemre vágytok, akkor pedig ott a pár száz méterre található minimalista galyatetői Turistacentrum. 

A Bükk-fennsík déli oldalán elhelyezkedő Tar-kő 950 méteres magasságával jócskán környezete fölé magasodik, így a Bükk déli vonulata mentén Egerig, sőt tiszta időben akár a Tokaji-hegyig is ellátni. A csúcsot egy kellemes túrával Bánkútról is megközelíthetjük, de aki inkább rövidebb gyaloglásra vágyna, az az Olasz-kapu parkolójától induló azonos nevű, mintegy 7 kilométeres tanösvényen juthat el a Tar-kőig. 

A Miskolc közepén emelkedő, 234 méter magas Avason korábban több, fából készült kilátó is állt. A jelenlegi tévétornyot 1963-ban építették. A hetvenkét méter magas tornyon 10 méteres magasságban egy nyitott terasz szélesedik ki, ahonnan szép kilátás nyílik a Bükk, a Sajó-völgy, a Cserehát és Tokaj, valamint az Alföld irányába.

Az 514 méteres Magas-hegyen álló kilátóból Sátoraljaújhely, a Hegyalja, a Bodrogköz és Szlovákia hegyei tárulnak elénk. A kilátóhoz libegővel is feljuthatunk. Az 1332 méteres libegő hazánk leghosszabb ülőszékes pályája, amely sífelvonóként is működik. Azonban nem csupán túrázni jöhettek ide, hanem négy, különböző nehézségű kalandtúra-útvonalon is kipróbálhatjátok magatokat, egy bobpályán, sőt egy extrém kötélpályán is lecsúszhattok. 

Az 564 méter magas Sólyom-bérc nemcsak a jégkorszaki kifagyásos formák egyik legtípusosabb hazai előfordulása, de a sziklamászók körében is kedvelt hely. A sziklaorom tetejéről szép időben a távoli csúcsok egyikén Regéc várának romjait is felismerhetitek. A bércre több irányból vezet út, de a leglátványosabb Kőkapu felől megközelíteni. A szintén közeli Nagy-Péter-mennykőnél hasonló látványban lehet részetek. Innen észak felé a füzéri várra, a Hegyközre és a Nagy-Milicre nyílik pompás kilátás. 

Tatabánya leghíresebb pontjától, a Turul-emlékműtől 15-20 percnyi sétával érjük el a Kő-hegyen álló, a maga nemében különleges kilátót. A forma a régi, csak a funkció változott, mondhatnánk, hisz a harminc méter magas építményt az egykori szénbánya egyik aknájának felvonójából alakították ki. Fentről Tatabánya és a környező települések, Óbarok, Oroszlány és Komárom látványa tárul elénk. 

A Sajkodi strand melletti úton szűk órás sétával értek fel a 235 méteres, vulkáni eredetű hegyre, amely nem más, mint az egykor kráterként funkcionáló tihanyi Külső-tó pereme. Ennyire meredeken a Balaton fölött állni, és végignézni az egész nyugati medencén nem sok helyen lehet. Felfelé útba esik Sobri Jóska barlangba vájt búvóhelye, lefelé pedig érdemes megtekinteni az Őslevendulást, a Belső-tavat vagy a gejzírmezőt. 

A Bakony legmagasabb hegyén, a 709 méteres Kőris-hegyen álló kilátó 1920-ban épült meg, majd 1962-ben újjáépítették. A háromszintes kilátóból láthatjuk a Balaton csillogó víztükrét, a Bakony, a Bakonyalja és a Pannonhalmi-dombság falvait, a Kab-hegyet, a Somlót. A távolban a Pannonhalmi Bencés Főapátság is kivehető, napfényes időben pedig az Alpok távoli hegyei is kirajzolódnak. 

A Tapolcai-medence peremén 375 méteren magasodó Csobánc panorámájával és várromjával kiemelkedő élményt nyújt. Nem véletlenül indulnak innen a siklóernyős sport hívei sem. Hasonló élményben lehet részetek a környék két másik tanúhegyéről: a Badacsonyról vagy a Szent György-hegyről letekintve is. Évmilliókkal ezelőtt itt vulkáni tevékenység folyt, amelynek következtében izzó kőzetanyag ömlött a felszínre, ami megszilárdult. Ez a bazaltpáncél azután ellenállt a későbbi eróziónak és megvédte az alatta lévő kőzeteket. Ezek a hegyek tanúskodnak tehát az eredeti térszín magasságáról. Innen ered maga a tanúhegy elnevezés is. Azaz a hegytetőn valójában az egykori Pannon-tenger fenekén álltok. A fennsíkról csodaszép kilátás nyílik a Balatonra és a Tapolcai-medencére. Legegyszerűbben Gyulakesziből, a zöld jelzésen haladva érhetjük el a csúcsot. 

A Tűztorony mellett Sopron egyik jelképe a kőből épült Károly-kilátó. Kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik Sopronra, a Fertő tóra, illetve a Rax és a Schneeberg hófödte csúcsaira. Tiszta időben a pozsonyi várban és a pannonhalmi apátságban is gyönyörködhetünk. 

Az osztrák-magyar határ a kilátó közepén halad át. A 883 méteren található kilátó a legrövidebb útvonalon a Hörmann-forrástól, mintegy 2,5 kilométer megtételével, 45 perc alatt érhető el, de Kőszegről, Velemből, Bozsokról és Ausztriából is szép útvonalak vezetnek ide. 

A Jakab-hegy oldalában található kilátóból páratlan látványban lehet részünk: előttünk két település, Cserkút és Kővágószőlős fekszik, nem is olyan távol a Villányi-hegység, a Dráván túl pedig a Horvátországban található Papuk hegytömege is felsejlik. Szinte karnyújtásnyira tőlünk a hegy jellegzetes sziklaképződményeit, a különleges formájú Babás-szerköveket is megcsodálhatjuk.