Nemzeti parkok



Magyarország biológiai sokszínűségét, értékes természeti társulásokat mutatják be, őrzik és tanulmányozzák a nemzeti parkok. Hazánk különböző régióiban tíz nagy nemzeti park található és ezek közül sok a világörökség része.

Aggteleki Nemzeti Park

Miskolcról akár a Sajó, akár a Bódva völgyében futó utakról megközelíthető az Aggteleki Nemzeti Park. Jósvafő és Aggtelek között igazi kanyargós, hegyi szerpentineken autókázhattok. A Baradla-barlang területén számos hosszabb-rövidebb túraútvonala járható be. Bármily hihetetlen, de az élőlények számára mostohának tűnő körülmények ellenére majdnem 500 különböző faj él a barlangok falai között. 

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

A parkon belül hat tájvédelmi körzetet tudunk megkülönböztetni: Kis-Balaton, Keszthelyi-hegység, Tapolcai-medence, Káli-medence, Pécselyi-medence, Tihanyi-félsziget. a Balaton-felvidék fenti tájegységeinek különlegessége, hogy olyanok, mintha a Mediterráneumhoz tartoznának. A Kis-Balatont például a vizes élőhelyek nemzetközi védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény is óvja. Tapolca környékén a barlangok, a Tihanyi-félszigeten a hévforrás-kúpokkal körülvett tavak szubmediterrán ritka, növény és állatvilága, amiket közelebbről is érdemes tanulmányozni. A félsziget ritka fészkelő madara a délies elterjedésű füles kuvik, ám a nyári estéket hangos ciripelésükkel betöltő énekes és manna kabócák is itt élnek.

Bükki Nemzeti Park

A Bükk Magyarország legnagyobb átlagmagasságával rendelkező, összefüggő hegysége, negyvenkét 900 méternél magasabb csúccsal, a legmagasabb a 959 méter magas Istállós-kő. A hegység 97 százalékát erdő borítja. Változatos felszínének mikroklímája miatt gazdag az élővilága. Mediterrán és magashegyi fajok mellett még jégkorszaki maradványfajok is megtalálhatók itt. A hegység több száz barlangot számláló karsztrendszere a környék ivóvízellátásának szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Barlangjai, az Istállós-kői barlang, a Suba-lyuk vagy a Szeleta fontos régészeti lelőhelyek.

Duna-Dráva Nemzeti Park

A Dunát és a Drávát övező, érintetlen ártéri erdők és mocsarak világát mutatja be ez a park. Itt van hazánk legnagyobb erdős ártere, a Gemenc, amely a gímszarvas- valamint vaddisznóállományáról nevezetes, ám fontos a madárrezervátuma is. Itt él védett madaraink egy része, mint például a rétisas, a kerecsensólyom és a fekete gólya. A meredek folyópartokat pedig mindenhol partifecske-családok népesítik be.

Duna-Ipoly Nemzeti Park

A Duna-Ipoly Nemzeti Park egyedi arculatát a változatos felszíni formáknak köszönheti, hiszen a folyóvölgyek mellett a hegyek és a síkság is bejárhatók. A Pilis és a Börzsöny hegység mentén, a Duna és az Ipoly folyó között elhelyezkedő park rendkívül népszerű kirándulóhely. A mészkőből és dolomitból felépülő hegység remek terep a barlangképződésre. Így érthető, hogy a nemzeti park majdnem 200 barlangjának többsége a Pilis-hegységben található. A nemzeti parkra jellemző növényzet értékei közt számos olyan faj található, amely csak a Kárpát-medencében honos, sőt egyes példányok csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén élnek. Ilyen például a magyarföldi husáng. A lejtők a megkapó szépségű leánykökörcsin és feketekökörcsin termőhelyei.

Fertő-Hanság Nemzeti Park

Az Ausztriával közös határon fekvő Fertő tó nemcsak üdülőhely és sportközpont, hanem madarak, nádasok és szikes tavak szépséges otthona. A tó területének felét, a magyar területek közel 90%-át nádas borítja, egyharmadát pedig mocsári növényzet uralja. A tó, a nádasok, a szikesek, a szikes tavak élővilága külön világot képez. A tó vízében elő halfajok közül a réti csík, süllő, lápi póc, a csuka és a fertői nyurga ponty a legértékesebbek. A nádasokban lakik a kecses nagy kócsag, a kanalas gém, a vörös gém, a bölömbika, de költ itt a barna rétihéja is. A tájegység lakója egy jégkorszakból itt maradt elevenszülő gyík is. A szikes tavak több fajnak, így a csörgő récének, a gulipánnak, az aranylilének és a rétisasnak is otthont adnak.

Hortobágyi Nemzeti Park

A National Geographic Travel szerkesztői 2020-ban öt kategória mentén – kaland, kultúra és történelem, természet, család, fenntarthatóság – választották ki a világ 25 legjobb úticélját. Ebbe az illusztris listába, amelybe alapvetően a jövő felfedezésre váró célállomásai tartoznak, a Hortobágyi Nemzeti Park is belekerült. A Hortobágyon máig él a pásztorkodás és a csikósok hagyománya, miközben csodákat kínál a háborítatlan természet, a gazdag állatvilág, a páratlan túrázási lehetőségek, a puszta végtelen síkja. A puszta szó egyébként szláv eredetű, és ürességet jelent. Nem véletlen az elnevezés, itt csupán 500 milliméternyi csapadékmennyiség esik évente. A parknak négy különálló bemutatóterülete is van: az Egyek-Pusztakócs mocsárvilág, a hortobágyi halastó, a Nyírő-Lapos-Nyárijárás puszta, valamint a Tisza-tó élővilágát bemutató parkrészek. A fentiek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a Világörökség része legyen az országnak ez a tája.

Kiskunsági Nemzeti Park

A rezervátum a Duna-Tisza köze természeti értékeit gondozza, és kiterjed Csongrád-Csanád megye Tiszántúli részére is. A bugaci ősborókás a Kiskunsági Nemzeti Park leglátogatottabb része, központja a Bugacpusztai Pásztormúzeum. Fülöpháza környékén mozgó homokbuckákkal, Apajpusztán szikesekkel találkoztok. A Szikra- és Alpár-réten sok olyan holtág van, ahol fehér tündérrózsákat, sárga virágú vízitököket is láthatunk. Tőserdőn pedig kócsagoktól, búbos vöcsköktől, gémektől nyüzsgő madárvilág nyújt elragadó látványt.

A Solti-lapályon elterülő kunsági tavak képezik hazánk legnagyobb kiterjedésű szikestó-rendszerét, ahol gulipánok és a küszvágó csérek költenek. A Korom-szigeten található Európa legnagyobb dankasirály-telepe.

 

Körös-Maros Nemzeti Park

A nemzeti park feladata a sziksós földek, az egyre zsugorodó mocsarak, az ártéri erdők, valamint a fogyatkozó löszpuszták és azok élővilágának a védelme a Tiszántúl déli részén. A terület két, egymástól jellegében jól elkülöníthető részre osztható: a Körösvidékre annak jellegzetes ártereivel és a Békés-Csanádi löszhátra, ahol például Dévaványa közelében az ország legjelentősebb túzokállománya található. A térségben több védett és ritka madár is él. Ilyenek az ugartyúk vagy a székicsér, a fogoly, a réti fülesbagoly vagy a hamvas rétihéja.

Őrségi Nemzeti Park

Ez a park az Őrségen túl magában foglalja a Vendvidéket és a Rába szabályozatlan völgyét is. A Vendvidék rétjei május környékén tarka virágforgataggal fogadják az idelátogatókat, a tájat a réti kakukkszegfű, a harangvirág és a boglárka teszi színpompássá. A dombok közti rétek lakója a kockásliliom, a szibériai nőszirom, a lápi tarkalepke, a tűzlepke és a haris. Az Őrségben olyan bükkösöket és erdei-fenyveseket találunk, ahol Európa legkisebb madarai, a sárga és a tüzesfejű királykák tanyáznak. A Rába mentén gyurgyalagok, jégmadarak és szürke gémek költenek, a folyó menti ártéri fűzfaligetekben pedig a nagyon ritka hód és vidra nyomaival találkozhattok.

Neked ajánljuk