Magyarország, ahol a színes népi hagyományok máig élnek

A tájházak fő „feladata”, hogy megőrizzék és bemutassák hajdani kultúránkat a helyi közösség népi művészetével együtt; hogy a nagyközönség elé tárják a népi kultúra építészeti remekműveit, és bemutassák a korhűen berendezett lakásbelsőket az adott társadalmi réteg mindennapjaival együtt. Így, ha az országban ellátogatunk az egyes tájházakba, igazi időutazásban lehet részünk a kiegyezést követő időszaktól egészen az 1950-es évekig.

A népi műemlékek védelmének másik módszere, hogy szabadtéri néprajzi múzeumokba telepítik át az értékes épületeket, és ott engednek bepillantást a paraszti életmód szokásaiba. 

A skanzeneket, falumúzeumokat azzal a céllal hozzák létre, hogy bemutassák a népi építkezési formákat olyan épületekkel, eszközökkel, berendezésekkel, melyek az eredeti tárgyi néprajz fogalmi körébe tartoznak. Hazánkban rengeteg skanzen közül válogathatsz, ha testközelből szeretnéd megismerni a folklórvilágot.

• Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Ez Magyarország legnagyobb szabadtéri gyűjteménye, gyakran csak „Szentendrei Skanzenként” emlegetik. Az ország jellegzetes tájegységeinek népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalmi rétegeinek életmódját és lakáskultúráját tudod itt megszemlélni részletekbe menően.

• Göcseji Falumúzeum

Ez volt az ország első szabadtéri múzeuma, 1968-ban nyílt meg Zalaegerszegen. A göcseji népi építkezés csodás példáit szemlélheted meg egy XIX. századi elrendezésű faluban: parasztházak, templom, kovácsműhely, malom és gazdasági épületek várnak rád.

• Népi műemlékegyüttes

Ezt a múzeumfalut Szalafőn járhatod be, ami az Őrség központjától 8 kilométerre található. Nyolc, egymástól távol eső szert nézhetsz meg, lenyűgöző szabadtéri falumúzeumokat, amelyek mindegyike megőrizte a hamisítatlan régi életmódot.

• Nemzeti Történeti Emlékpark

Ebben az Ópusztaszeren található múzeumban szemlélheted meg – többek között – az oly híres Feszty-körképet, Feszty Árpád 120 méter hosszú és 15 méter magas mesés panorámaképét, amely a honfoglalás néhány elképzelt jelenetét eleveníti meg.

• Falumúzeum Hollókőn

Nyerj betekintést egy XIX–XX. század fordulóján élő, háromtagú család életébe! Vess egy pillantást az akkoriban használt bútortípusokra, használati tárgyakra és eszközökre, hogy el tudd képzelni, milyen is lehetett a palóc életvitel anno.

• Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény

Ennek a gyűjteménynek a célja a somogyi faépítkezés legszebb emlékeinek megmentése – ez az egyedüli olyan falumúzeum az országban, amely egy élő faluban jött létre.

• Sóstói Múzeumfalu:

Magyarország legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeumában egy egységes keretbe foglalva tekintheted meg a nyíregyházi térség igazán sokszínű népi építészetét és lakáskultúráját.

• Vas Múzeumfalu

Vas megye egész területének népi építészetét mutatják be az itt felállított falusi házak. Ez a szombathelyi múzeum sokféle vásár és program helyszínéül is szolgál, érdemes olyan időszakban menni, amikor elcsípsz egy izgalmas eseményt is még a folklórlátvány mellé.

• Tihanyi Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Eredeti helyükön álló, kiállítással berendezett népi építészeti emlékek sokasága vár rád itt. Pillants be a halászcéh házába, a fazekasházba vagy akár egy parasztgazda házába is!

Ha vérbeli magyar örökséget említünk, egészen biztos, hogy az elsők között a matyó népművészet is eszedbe jut. Ennek a népművészetnek a jellemzője a virágos, térkitöltő hímzés, mely a XIX. század végéről ered, s melyet használati és díszítő funkciójú textileken is előszeretettel alkalmaznak. Az egyes mintái, mint például a híres-neves matyórózsák, más kézműves tevékenységekben is főszerepet kapnak. Ez a karakterisztikus népművészet és népviselet az évek során világhírű ismertségre tett szert, az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága is felvette „Az emberiség szellemi kulturális örökségének” listájára.

Nem a matyó népművészet az egyetlen magyar sajátosság, amelyet elismert az UNESCO: a solymászat is szerepel a szervezet magas presztízsű listáján; de helyet kapott még itt a mohácsi busójárás, ez a jelmezes télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnep; illetve a kékfestés eljárás is, amely a magyar népviselet és lakástextília meghatározó kelmefestési módszere volt.

Több olyan hungarikummal is büszkélkedhet országunk, amely szerepel a Magyar Értéktár szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén. Ilyen például – a teljesség igénye nélkül:

a halasi csipkevarrás élő hagyománya, amelyben ennek a mérhetetlenül finom csipkének az elkészítése hihetetlenül aprólékos szabadkézi munkát igényel;

a tikverőzés Mohán, amely nevét a fiatal legények tojásadomány-gyűjtése közben végzett „tyúkverésről” kapta (ez csupán egy szimbolikus cselekedet, a tyúkok hátsó felét egy bottal jelképesen megütögetik a termékenység elősegítésére);

a molnárkalács hagyománya Borsodnádasdon, ahol a népi süteményt egyedi, kerek tányérú, ollószerűen nyitható sütővassal készítik el;

a világhírű Kassai-féle lovasíjász módszer, amely egy olyan hagyományőrző sport- és szabadidős tevékenység, mely során az íjásznak tudnia kell a vágtató ló hátáról minél több és pontosabb lövést leadni.

Kedvet kaptál országunk népi értékeinek feltárására és átélésére? Fedezd fel ezeket az egyedülálló nemzeti értékeket; szinte bármilyen irányba is indulsz, mindenhol vár rád egy-egy mesés hungarikum!