Kisjankó Bori Emlékház

Kisjankó Bori Emlékház
Mezőkövesd
Mátra–Bükk turisztikai térség

Ha vidéki kiruccanásra vágynátok, és szívesen elmerülnétek a magyar népművészetben, ejtsétek útba Matyóföldet és fővárosát: Mezőkövesdet! Honnan ered a Matyóföld elnevezés? A Bükkvidék és az Alföld találkozásánál fekvő város és környékének lakóit hívták, és hívják a mai napig matyóknak. A név eredete vitatott, állítólag az 1472-ben Mezőkövesdet mezővárosi rangra emelő Mátyás király becézett alakjából született.  

A környék, ahol piros matyórózsák sarjadnak

A város az idők során világhírűvé vált hímzőkultúrájáról, amelynek keletkezéséhez még egy legenda is fűződik! E szerint egyszer az ördög elrabolt egy matyó legényt, akinek párja kérlelte az ördögöt, adja vissza a kedvesét. Az ördög végül így szólt a leányhoz: „Akkor kapod vissza a szerelmedet, ha elém hozod kötényedben a nyár legszebb virágait!” A lány nagy bajban volt, hiszen télvíz idején jártak. Végül ráhímezte kötényére a kert gyönyörű rózsáit, és azt vitte cserébe a párjáért. Így született a matyó hímzőkultúra. Az itt élők nagy becsben tartják kétszáz éves múltra visszatekintő népművészetüket, tárt karokkal fogadnak benneteket, és alig várják, hogy elbüszkélkedhessenek a 2012-ben az UNESCO szellemi kulturális örökségének részévé vált, 2013-ban pedig a Hungarikumok Gyűjteményébe is bekerült kincseikkel.

A Hadas városrészben a matyó portákon kívül a szemet gyönyörködtető, színes matyó mintákat is közelebbről szemügyre vehetitek, amelynek legfontosabb motívuma a pünkösdi rózsa vagy matyórózsa. A hímzések kezdetben csak díszlepedőkön, takarókon tűntek fel, később a női és férfiviseleteken, terítőkön is megjelentek. Az idő múlásával motívumaikat ládákra, tányérokra és evőeszközökre is felfestették, amelyek közül egy-egy darab ma is megtekinthető a helyi Matyó Múzeumban. 

A ház, amely a leghíresebb matyónak állít emléket

A matyó népművészet jeles alakja Kisjankó Bori, akinek egykori otthonába bármikor ellátogathattok, ha a város skanzen jellegű Hadas városrészét veszitek célba. A környék kacskaringós utcáival és meszelt falú, nádtetős parasztházaival valóságos „matyó univerzumként” tűnik fel, és 150–200 évre repít vissza az időben, felidézve a valamikori mezővárosi életformát. A városközpont neve: Hadas „atyafiságot” jelent: az egymással rokoni kapcsolatban álló családokat nevezték annak idején hadaknak, akik gyakran egymás szomszédságában éltek. A Népművészet Mestere címmel is kitüntetett hímző- és mintaíró asszony egykori házát emlékházzá alakították, amelyben a művésznő kivételes rajzain kívül egy korhű matyó lakóházat is megtekinthettek. A mezőkövesdi népi építészet jellegzetességeit hűen őrző, takaros házikó 1850 körül épülhetett.

Belépve a konyha előszobájában, a pitvarban találjátok magatokat. A konyhában a kemence mellett a padka, valamint a helyiség felét betakaró szabadkémény látható. Az épület egyszobás, és egy kamra is tartozik hozzá. A házban található bútorokon végig tudjátok követni a matyó népművészet stílusának alakulását: az idők során az ágyak, ládák festése egyre sűrűbbé vált, az 1880-as éveket követően pedig a dús, színes virágdíszítés szinte teljesen ellepte a bútorokat. A falakon egymást érik az arany papírral készült széleik miatt régen csak „rezes szentképeknek” hívott szentképek és a „rózsás cintányérok”. Ha még jobban elmerülnétek a matyó népművészetben, érdemes előzetesen időpontot egyeztetni a helyiekkel, akik segítségével bepillanthattok a különféle népi mesterségek fortélyaiba, és kirándulásotok alatt szebbnél szebb ajándéktárgyakat is beszerezhettek. A városrészben a Kisjankó Bori Emlékházon kívül például a Bútorfestő Alkotóház és Hímzőház, a Mézeskalács Ház, a Gari Margit Emlékház és Zeneház, a Szövő Alkotóház, a Fazekas Ház, a Tűzzománcos Ház is vár benneteket. Koronázzátok meg a képzeletbeli időutazást egy szuper wellnessprogrammal: csobbanjatok egyet a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő jótékony hatású vizében! 

Járd be velünk az országot!