Budapest környéke szenioroknak – 3 nap

A Budapesttől csupán 30 kilométerre található Gödöllő városa ad helyt Magyarország legnagyobb barokk kastélyának. A Grassalkovich-kastélyt a XVIII. században kezdte építtetni Grassalkovich I. Antal. Miután a család kihalt, több tulajdonosa is volt az épületnek, míg 1867-ben I. Ferenc József és Erzsébet királyné kapta meg koronázási ajándék gyanánt a magyar államtól. Később, a II. világháború idején Horthy Miklós és családja lakta, ennek emlékét őrzi a ma is látogatható, 10 méter mélyen található Horthy-bunker, ahol a korabeli híradók mellett Karády Katalin legendás dalai is felcsendülnek. A kastélyban több állandó kiállítás vár benneteket. Eredjetek a Sisi-kultusz nyomába az Erzsébet királyné életét feldolgozó tárlaton, majd derítsétek ki, mi mindennek és ki mindenkinek adott otthont az épület a XX. század viharos időszakában. De nemcsak a falakon belül, azokon kívül is megannyi látnivalót tartogat a kastély. A mesés parkban áll a Királydombi pavilon, ahol 54 olajfestményt, honfoglaláskori hadvezérek és magyar királyok arcképeit csodálhatjátok meg.   

Másnap újult erővel folytathatjátok a túrát – meg se álljatok Székesfehérvárig! A Történelmi és turisztikai szempontból is az ország legfontosabb települései között számon tartott Székesfehérvár belvárosában érdemes sétálni egy nagyot, hiszen gyakorlatilag minden épület múzeumot vagy egy-egy hangulatos éttermet, kávézót rejt. A többnyire barokk jegyeket viselő városban itt-ott a szecesszió és az eklektika is felfedezhető – kétségtelenül ez a sokszínű stíluskavalkád teszi még izgalmasabbá Székesfehérvárt. Keressétek fel a Magyar Királyi Szálló, a Vörösmarty Színház és a Szent István-bazilika épületét, ha pedig jobban elmerülnétek a város gazdag történelmi hagyatékában, akkor térjetek be a Szent István Király Múzeum kiállítóhelyeire. Az ország második legnagyobb múzeuma milliós műtárgygyűjteményével több helyszínen, több állandó kiállítással is vár benneteket. Összesen négy tudományterület – régészet, néprajz, képző- és iparművészet – tárgyi emlékeit, szellemi örökségét egyesíti ez a grandiózus tárlat. Lessetek be a középkori romkertbe, a Régi Vármegyeházába vagy a Csók István Képtárba, de a Palotavárosi Skanzent se hagyjátok ki – felejthetetlen élményeket ígér! Ha pedig kíváncsiak vagytok a gyógynövénytan tudományos múltjára, akkor a Fekete Sas Patikamúzeumban a helyetek! Majd költsetek el egy kellemes ebédet a belvárosban, a történelmi falak között!

És mi köze Beethovenhez? Ha ellátogattok a lenyűgöző Brunszvik-kastélyhoz, akkor minden kérdésetekre megkapjátok a választ. Íme, egy kis ízelítő a kíváncsiaknak. Az angol neogótikus stílusú, hófehér falú kastély építése 1785-ben indult. Csak az 1800-as évek elején került a híres Brunszvik-család kezébe a birtok, akik aztán évszázadokon keresztül mindig alakítottak rajta egy kicsit. Az évszázad végén aztán Dreher Antal sörgyáros birtokolta ezt a nem mindennapi épületet, majd a világháború során hadikórházzá alakították. Jelenleg a Tudományos Akadémia fennhatósága alá tartozik. A kastély legpompásabb eleme a 70 hektáros angolkert, ahová különleges fákat, például törpe mandulát, cédrust, mocsári ciprust telepíttetett a megálmodója, Brunszvik Ferenc. A park különlegessége, hogy a rajta átfolyó Szent László-patak vizét felduzzasztották, és egy szigetet hoztak létre benne. De térjünk vissza Beethovenhez, aki bár nem szeretett tanítani, Brunszvik Terézzel és Jozefinnel kivételt tett. A világhíres zeneszerző több alkalommal is járt Martonvásáron, ugyanis a tanítás révén baráti kapcsolat alakult ki közte és a család között.

Ennek a különleges történetnek állít emléket a ma a kastélyban helyet kapó Beethoven-kiállítás, ahol többek között a zeneszerző zongoráját és a Jozefinnel folytatott levelezését is szemügyre vehetitek. A kastélyban és a parkban való barangolás után egy kis természetjárásra invitálunk benneteket.