A pesti belváros zarándokhelye: a Dohány utcai zsinagóga

Dohány utcai zsinagóga
Budapest
Budapest környéke turisztikai térség

Nemcsak az az izgalmas a Dohány utcai zsinagógában, hogy Európa legnagyobb zsidó temploma, hanem az is, hogy egy kiállításokkal, zsinagógával, temetővel, emlékművekkel teli kis „szigeten” bolyonghatunk, ha belépünk ide.

Szimbolikus, hogy ezen a helyen állt az a ház, ahol a mai zsidó állam eszméjét megálmodó Herzl Tivadar magyar író született 1860-ban. A XIX. század közepén a díszes, keleties, úgynevezett mór stílusban épült, de modern, öntöttvas szerkezetű Dohány utcai zsinagóga a maga 1200 négyzetméteres alapterületével, 44 méteres tornyaival olyan hatalmasra sikeredett, hogy egyedül egy manhattani zsinagóga nagyobb nála a világon. Az épületet a bécsi zsinagóga építésze, a gyakorta Otto Wagnerrel együtt alkotó Ludwig Förster tervezte, a belső díszítést pedig a magyar Feszl Frigyes, a Pesti Vigadó tervezője készítette.

Nem árt, ha tudod

A magyar gazdaság és kultúra modernizációjában nagy szerepet játszó zsidóság a polgári egyenjogúsítás hajnalán elérkezettnek látta az időt, hogy lemondjon vallásának egyes középkorias elemeiről. Így született meg, és hamar a legnépszerűbbé vált Magyarországon az úgynevezett neológ zsidó vallási irányzat. A változás a zsinagógaépítészetben, így a Dohány utcaiban is tetten érhető. Igaz, a nőket és a férfiakat továbbra is elválasztották egymástól, de már nem külön helyiségben imádkoztak, hanem a férfiak a földszinten, a nők pedig a karzaton. A neológ zsinagógák, így a Dohány utcai is, elrendezésükben sokban hasonlítanak a keresztény templomokhoz, megtaláljuk bennük az orgonát is, amit csaknem háromezren hallgathatnak egyszerre. A magukra valamit is adó tehetősebb zsidó polgárok meg is vásárolhatták az ülőhelyeket, amiket aztán csak ők használhattak. Akkora értéke volt egy-egy ilyen zsinagógai padnak, hogy még jelzálogot is lehetett rá felvenni. Ma már nem csupán a budapesti zsidó hitélet központja zsinagóga, hanem kiváló akusztikájának köszönhetően népszerű koncerthelyszín is.

Az emlékezés kertje

Az épület mellett érdemes sétálni egyet a sűrűn beépített, a belvárostól árkádos kerengővel elválasztott, romantikus, szomorú eperfákkal beültetett kertben is. Központi eleme a Vágó László által tervezett modernista és keleties elemeket vegyítő Hősök temploma, amit az I. világháborúban elesett tízezer zsidó származású magyar katona emlékére építettek a '30-as években. Ám a kert a II. világháború óta már nemcsak a hős katonákra, hanem a vészkorszak áldozataira is emlékeztet. Ugyanis a kert is annak a gettónak a része lett a II. világháborúban, ahová mintegy hetvenezer embert zsúfoltak össze, és zártak el magas fallal a külvilágtól. A falnak egy részét mementóként később visszaépítettek, az is megtekinthető a kertben. A világháborúban odaveszettek közül több mint kétezret itt temettek el Budapest ostroma után, annak ellenére, hogy a zsidó vallás tiltja a zsinagóga melletti temetkezést. Így vált a világ egyik legmegrendítőbb és legautentikusabb holokauszt-emlékhelyévé a kert. A fák körül sír formájú ágyásokat alakítottak ki, ide támasztották emléktábláikat azok a családok, akiknek itt nyugszik a hozzátartozójuk.

Itt találhatjuk az ellenállás hőseinek emlékművét is, így Szenes Hannáét, Komoly Ottóét, Kasztner Rezsőét és a varsói gettólázadás vezetőiét. A Hősök temploma mögött, a Wallenberg emlékparkban Varga Imre Zsidó Mártírok Emlékműve áll. A szomorúfüzet formázó szobor acéllevelei az áldozatokra emlékeztetnek. Sírok híján sok család egy-egy levélre véseti fel ősei nevét. Az emlékmű létrehozását a magyar származású amerikai színész, Tony Curtis is támogatta. A zsinagógába váltott jeggyel a Zsidó Múzeum is látogatható, melynek állandó kiállításon pompás ötvöstárgyak és porcelánok segítségével ismerhetjük meg a zsidó hétköznapok és ünnepek világát.  

Járd be velünk az országot!