Helyszínként felvetődött a Városliget, az Erzsébet tér, sőt, még a New York Palota épülete is. Végül az új Nemzeti Színház a Duna partján, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. Az épületet parkosított terek ölelik körül, amelyek sajátos mikroklímájukkal az épület szerves részei a sövénylabirintussal és a szoborparkkal. Mind funkcionálisan, mind formailag az eklektika az a fogalom, amely keretet ad ennek az épületnek és közvetlen környezetének. Épp annyira modern, mint amennyire kézműves, annyira népies, mint amennyire urbánus. Grandiozitásra és intimitásra törekszik egyszerre, minden ízében le akar nyűgözni. Az épületben négy színpadon tarthatnak egyszerre előadást. A nagyszínpad háromemeletes nézőtere 619 férőhelyes, a Gobbi Hilda Színpad 160–200 fő befogadására alkalmas, míg a Kaszás Attila Terembe 80–100 néző fér be. A negyedik emeleten található a Bajor Giziről elnevezett pódiumszínpad. A színház Duna felőli oldalán helyezkedik el a szabadtéri színpad, amelynek nézőtere a színházat körbevevő park szabadtéri, ám fedett lépcsőjéről közelíthető meg. Az előcsarnokba belépő néző teljes magasságában érzékelheti a közönségforgalmi rész térszerveződését. A színházi hossztengely jobb és bal oldalán a körfolyosó külső falát ívesen követő egykarú lépcső vezet a különböző szintekre.