A magyar színjátszás temploma – A Nemzeti Színház

Az épületet, amely a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán, az Astoriával szemben állt, 1913-ban lebontották. Ekkor e társulat számára a Blaha Lujza téren álló Népszínház épületét bérelték ki. Azután 1963-ban a metró építése miatt ennek az épületnek a lebontásáról is döntöttek, így 1965-ben ezt a színházat is felrobbantották. Ezért a teátrum társulata már 1964-ben átköltözött a mai Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába. Két évvel később pedig a volt Magyar Színház épületébe, a Hevesi Sándor térre, egy hosszúra nyúlt átmeneti időre, mivel az esedékes nemzeti színháznak sem a helye, sem a költségvetése nem volt biztos. Az idősebbek talán emlékeznek még Spéter Erzsébet kulturális mecénásra, aki komoly összeget ajánlott fel az új Nemzetire, ezt követően indult meg a közadakozás is erre a célra.

Helyszínként felvetődött a Városliget, az Erzsébet tér, sőt, még a New York Palota épülete is. Végül az új Nemzeti Színház a Duna partján, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. Az épületet parkosított terek ölelik körül, amelyek sajátos mikroklímájukkal az épület szerves részei a sövénylabirintussal és a szoborparkkal. Mind funkcionálisan, mind formailag az eklektika az a fogalom, amely keretet ad ennek az épületnek és közvetlen környezetének. Épp annyira modern, mint amennyire kézműves, annyira népies, mint amennyire urbánus. Grandiozitásra és intimitásra törekszik egyszerre, minden ízében le akar nyűgözni. Az épületben négy színpadon tarthatnak egyszerre előadást. A nagyszínpad háromemeletes nézőtere 619 férőhelyes, a Gobbi Hilda Színpad 160–200 fő befogadására alkalmas, míg a Kaszás Attila Terembe 80–100 néző fér be. A negyedik emeleten található a Bajor Giziről elnevezett pódiumszínpad. A színház Duna felőli oldalán helyezkedik el a szabadtéri színpad, amelynek nézőtere a színházat körbevevő park szabadtéri, ám fedett lépcsőjéről közelíthető meg. Az előcsarnokba belépő néző teljes magasságában érzékelheti a közönségforgalmi rész térszerveződését. A színházi hossztengely jobb és bal oldalán a körfolyosó külső falát ívesen követő egykarú lépcső vezet a különböző szintekre.

A főbejárat előtti hajóorra emlékeztető részen a mesterségesen kialakított vízfelületbe fektetve a Blaha Lujza téri régi Nemzeti Színház főhomlokzatának timpanonos sziluettje látható nagy léleklángokat formázó fáklyákkal. Az építmény egészét körülölelő kertben a múlt legendás színészeinek egy-egy emlékezetes szerepbe bújt életnagyságú szobra látható. A túláradó szimbolizmus a park minden pontján ránk köszön. Az épület mögött, a Művészetek Palotája felőli oldalon piramisszerű építmény, úgynevezett zikkurat található, melyből a reneszánsz szellemben komponált kis viridárium kertbe juthatunk. A színház belső tereiben nagy műgonddal összeválogatott enteriőröket találunk, amelyek a színjátszás egy-egy korszakát idézik. A folyosón található talapzatos fehérmárvány szoborportrék a Blaha Lujza téri színház lépcsőfordulóiban álltak annak idején. Az művészi lámpatestek, beépített berendezések, ajtók, ajtófogók magyar iparművészek és belsőépítészeti kivitelezők munkái, csakúgy, mint például a panorámaliftek padlóintarziája. A színház repertoárja főként magyar kötődésű darabokból és a drámairodalom nagy klasszikusaiból áll, ám több színházi találkozónak is helyszínt biztosít. Rendszeres ifjúsági programjai révén pedig a családoknak is kedvenc kikapcsolódási helye lehet a Nemzeti.