Gödöllő barokk arca: a Grassalkovich-kastély

A mesebeli kastély építése még 1735-ben kezdődött el. Előbb kialakították a belső udvart közrefogó első U-alakot, elkészült a díszterem és a királyi lakosztályok. Mária Terézia bizalmasa, gróf Grassalkovich I. Antal később mindkét szárnyat kibővítette: istálló és szénapadlás is helyet kapott, valamint az északi szárnyban egy ma is működő római katolikus templomot emeltek. A munkálatokat a gróf fia és unokája is folytatta, előbbi nevéhez fűződik az Európában ritkaságnak számító barokk kőszínház megvalósítása.

Az épület mai formáját a XIX. század elejére nyerte el, a királyi lakosztályok, a reprezentatív terek és a templom mellett lovarda, fürdő, virágház, valamint narancsház is létesült. Nem csoda hát, hogy az 1867-ben a magyar államtól koronázási ajándékba kapott patinás épület I. Ferenc József és Erzsébet királyné, Sisi egyik kedvenc rezidenciája volt. A környéket átjárta a romantika és a szentimentalizmus, a kastélyparkot lágyan ívelő útrendszer tagolta, amelyben ligetes facsoportok, virágkülönlegességektől hemzsegő virágágyások váltották egymást. Sisi éveken keresztül itt töltötte a nyári és őszi időszakokat, családi összejöveteleket és mulatságokat szervezett. A kastély kertészei a királyné érkezése előtt a lakosztálya előtti előkertbe árvácskákat és ibolyákat ültettek, mivel ezek voltak kedvenc virágai. Itt minden az ő kényelmét szolgálta: bármikor elvonulhatott ibolyaszínű lakosztályába vagy felolvasószobájába, ha egy kis magányra vágyott, de a kastély és környéke remek helyszínül szolgált a nagyobb eseményeknek is. Területén agárversenyeket, galamblövészetet, a vadászati területeken vadászatot és lovasversenyeket rendeztek, télen a kastély kertjében még egy korcsolyapálya is helyet kapott. Apropó, lovasversenyek! A lovaglószenvedélyéről híres Sisi földszinti szobái előtt épült egy kis faveranda, ahonnan folyosó vezetett a nagyméretű tükrökkel felszerelt lovardába. 

A mai szem számára különleges helyszín lehet a főépületen, a barokk kőszínházon és a lovardán kívül még a kastélytól körülbelül 200 méterre található, hatszögletű Királydombi pavilon, amelynek faburkolatába 54 olajfestményt illesztettek, amelyeken a honfoglaláskori vezérek és a magyar királyok arcképei láthatók.

A két világháború között az épület Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája – ekkor készült a föld alatt körülbelül 10 méter mélyen fekvő Horthy-bunker, amely a kormányzó családjának bombabiztos óvóhelyeként szolgált –, majd a II. világháborút követően szovjet laktanya volt. A gyönyörű termekben szükséglakásokat és szociális otthont létesítettek, ez pedig az épület lassú pusztulásához vezetett. Az 1990-es években szinte a romokból kellett újjáépíteni az egykori festői szépségű, patinás kastélyt. Az épület emeletén ma a múzeumi állandó kiállítások látogathatók, amelyek keretében betekinthettek például a források alapján hűen helyreállított királyi lakosztályokba, részletesen hallhattok a barokk kori Grassalkovich-időszakról, a királyi család gödöllői tartózkodásáról vagy az épület XX. századi korszakáról is. Az utóbbi években a kastély igazi családbarát térként is funkcionál, állandó gyermekprogramokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várják a kicsiket. Emellett esküvőket, baráti és vállalati rendezvényeket is előszeretettel tartanak a helyszínen.

Szívesen felfedeznétek Budapesten kívül a vidéki Magyarország szépségeit is? Akkor irány Gödöllő! Ha Budapest felől érkeznétek, váltsatok jegyet a Budapest, Nyugati pályaudvarról induló nosztalgiavonatra. A muzeális kocsikból álló szerelvények a „boldog békeidők” hangulatát idézik, sőt, utazásotok alatt korhű ruhás személyzet gondoskodik a kényelmetekről.