Merre induljunk kulturális, történelmi és kulináris kirándulásra Budapest környékén?

Nem kell minden kulturális élményért, látnivalóért messze menni. Szinte még el sem hagyjuk a várost dél felé, amikor belebotlunk az eldugott, romantikus kis budafoki zugban álló Sacelláry-kastélyba, amelynek a létezéséről sem tudnak sokan. Pedig az épület szecessziós, historizáló stílusban épült, kis bástyával és toronnyal, és leginkább egy impozáns, mesebeli kastélyra hasonlít. Az épületet Sacelláry György 1898-ban emeltette leánya, Irén számára, aki a pezsgőgyáros Törley József felesége volt, és akinek a szomszédos birtokon állt a kastélya.

A belsejét szecessziós faburkolat, faragott korlátok, gipszstukkók és Róth Miksa színezett ólomüveg ablakai díszítik, melyek az építés óta eltelt 120 évben is épségben megmaradtak. Innen csupán pár kilométerre, az M0-s körgyűrű után található a Száraz-Rudnyánszky-kastély, amely leginkább Nagytétényi Kastélymúzeum néven ismert. A gyönyörű barokk kastély épülete, annak sövényekkel övezett, szobrokkal díszített teraszos parkja a pihenni és feltöltődni vágyóknak is remek kikapcsolódást nyújt. A meglehetősen hányattatott sorsú, majd 1904-ben teljesen leégett kastély a későbbiekben üzemelt árvaházként, gyerekotthonként, majd a '40-es évek végén az Iparművészeti Múzeum alakított ki benne kiállítóteret. Így ma már bővelkedik a hazai és nemzetközi műhelyekből, mesterektől származó iparművészeti alkotásokban. Bútorművészet a gótikától a biedermeierig című kiállítását Európa egyik leggazdagabb anyagaként tartják számon. Kiemelkedő a kastély üveggyűjteménye is. Innen a 7-es főúton közelíthetjük meg következő úti célunkat, Martonvásárt. 

És mi köze Beethovenhez? Ha ellátogattok a lenyűgöző Brunszvik-kastélyhoz, akkor minden kérdésetekre megkapjátok a választ. A kíváncsiaknak íme, egy kis ízelítő. Az angol-neogót stílusú, hófehér falú kastély építése 1785-ben indult. Csak az 1800-as évek elején került a híres Brunszvik-család kezébe a birtok, akik aztán évszázadokon keresztül mindig alakítottak rajta egy kicsit. Az évszázad végén aztán Dreher Antal sörgyáros birtokolta ezt a nem mindennapi épületet, majd a világháború során hadikórházzá alakították. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia fennhatósága alá tartozik. A kastély legpompásabb eleme a 70 hektáros angolkert, ahová különleges fákat, például törpe mandulát, cédrust, mocsári ciprust telepíttetett a megálmodója, Brunszvik Ferenc. A park különlegessége, hogy a rajta átfolyó Szent László-patak vizét felduzzasztották, és egy szigetet hoztak létre benne. Na, de térjünk vissza Beethovenhez, aki bár nem szeretett tanítani, Brunszvik Terézzel és Jozefinnel kivételt tett.

A világhíres zeneszerző több alkalommal is járt Martonvásáron, ugyanis a tanítás révén baráti kapcsolat alakult ki közte és a család között. Ennek a különleges történetnek állít emléket a ma a kastélyban helyet kapó Beethoven-kiállítás, ahol többek között a zeneszerző zongoráját és a Jozefinnel folytatott leveleit is szemügyre vehetitek. A kastélyban és a parkban való barangolás után egy kis természetjárásra invitálunk benneteket. 

Nincs is jobb annál, mint égig érő fák között sétálva múlatni az időt. Ha ti is így gondoljátok, akkor folytassátok a túrát az Alcsúti Arborétumban, amely a fővárostól 40 kilométerre, Tata és Székesfehérvár között található. Korábban József nádor kastélya állt a területen, amiből azonban mára csupán a homlokzat és a kastélykápolna maradt épen. De ne aggódjatok, a csodás angolpark így is gyönyörű!

A 40 hektáros területen olyan növényritkaságokat láthattok, mint a japánakác, a mocsári ciprus vagy a 170 éves libanoni cédrus. Az arborétumban évszakonként különféle programokat is szerveznek. Tavasszal az óriás hóvirágmezőben gyönyörködhettek, júniusban pedig Szent Iván éjjelén a szentjánosbogártánc kápráztatja el a látogatókat. Ha bejártátok a parkot, akkor pattanjatok fel a Vál-völgyi kisvasútra, amellyel 35 perc alatt eljuthattok Felcsútra. 

Kirándulásotok záró akkordjaként Felcsútról csupán 20 percre keletre, az Etyeki borvidék lankáin első osztályú bort kóstolhattok. Ahogy a környék több területén, itt is a fehérbor dívik, a legismertebb borászatok között megtaláljátok a Nyakas, az Etyeki Kúria vagy a Haraszthy pincészetet, de a Törley pezsgőhöz szükséges bort is ebben a térségben termelik. A hagyományok és a modern építészet találkozásának lehettek tanúi, az európai színvonalú borászatok teraszain jólesik majd megkóstolni a legjobb nedűket, és megcsodálni a szőlőtőkék felett kibontakozó tájat. 

Kulturális és építészeti portyára Pesttől keletre is érdemes elindulni. A mindössze 20 kilométerre lévő Fóton található hazánk legszebb klasszicista kastélya, melynek átalakításai tervein a kor nagy építésze, Ybl Miklós dolgozott. A Károlyi-család 1808-tól 1945-ig élt a kastélyban. 1957-től állami gondozottak intézményeként működik a Fóti Gyermekváros. Kuriózumnak számít, hogy ezt az impozáns épületet ma már ismét a Károlyi család lakja. A kastélyban berendezett galéria viszont csak előzetes egyeztetés alapján látogatható. A szalonjellegű termek falait Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Ligeti Antal és más híres festők festményei díszítik, a fal melletti tárlókban pedig az igen értékes kőzetgyűjtemény kapott helyet. A kastélyban egy étterem is működik, sőt, rendezvények alkalmával az egész földszintet meg szokták nyitni. Ha mégsem jártok szerencsével, ne búslakodjatok, mert a híres Fáy Présház biztosan nyitva lesz. A hely, amely a reformkori magyar értelmiség kedvenc találkahelye volt.

Olyan kultikus figurák fordultak meg itt, mint Vörösmarty, Deák és Kossuth. A jóleső ebédet azonnal le is járhatjátok az innen induló, 3,5 kilométeres Fóti-Somlyó tanösvényen. A terület érdekessége, hogy csaknem 650 lepkefaj és számtalan gyíkféle található errefelé. Például szinte csak itt fordul elő hazánkban a melegkedvelő, szubmediterrán elterjedésű zörgőlepke. A Somlyó-hegy másik érdekessége, hogy erről kapta nevét a legnépszerűbb magyar desszert, a somlói galuska. Fótról az M2-esen eljuthatunk Vácra vagy a gyönyörű parkkal rendelkező alsópetényi Prónay-kastélyhoz. De elindulhatunk az M3-ason Gödöllő felé is. 

A Budapestről is csupán 30 kilométerre található Gödöllő városa ad helyet Magyarország legnagyobb barokk kastélyának. A Grassalkovich-kastélyt a XVIII. században kezdte el építtetni Grassalkovich Antal. Miután a család kihalt, több tulajdonosa is volt az épületnek, míg 1867-ben I. Ferenc József és Erzsébet királyné kapta meg koronázási ajándék gyanánt a magyar államtól. Az őszi falkavadászatok alkalmával Sisi (Erzsébet királyné) és Ferenc József is többször is kilovagolt a gödöllői erdőségbe. Később, a II. világháború idején Horthy Miklós és családja lakta, ennek emlékét őrzi a ma is látogatható, 10 méter mélyen található Horthy-bunker, ahol a korabeli híradók mellett Karády Katalin legendás dalai is felcsendülnek. A kastélyban több állandó kiállítás vár benneteket, eredjetek a Sisi-kultusz nyomába az Erzsébet királyné életét feldolgozó tárlaton, majd derítsétek ki, mi mindennek és ki mindenkinek adott otthont az épület a XX. század viharos időszakában.

De nemcsak a falakon belül, azokon kívül is megannyi látnivalót tartogat a kastély. A mesés parkban áll a Királydombi pavilon, ahol 54 olajfestményt, honfoglaláskori hadvezérek és magyar királyok arcképeit csodálhatjátok meg. Gödöllőtől csupán 10 kilométerre, a festői Domonyvölgyben, a Lázár Lovasparkban hamisítatlan magyar falusi hangulattal, lovashagyományokkal és ízletes magyar ételekkel koronázhatjátok meg a napot. 

Domonytól már csak 14 kilométer az M3-as másik oldalán a turai Schossberger-kastély. A számtalan hollywoodi alkotás színhelyét biztosító úrilak Magyarország talán legszebb neoreneszánsz stílusú vidéki kastélya. A Bukovics Gyula által tervezett, összetett alaprajzú épület mintájául a Loire menti kastélyok szolgáltak, belső elrendezésében olasz reneszánsz vonások tükröződnek, de legfőbb ötletadója mégiscsak a Rotschildok angliai rezidenciája, a Halton House volt. Az épület folyosói donga-és keresztboltozatosak, az előcsarnokot, a lépcsőházat és a pálmaházat, vagyis az üvegezett télikertet egykor díszítőfestés borította. A főbejáraton belépve néhány lépcsőfok visz fel a magasföldszinti előcsarnokba, ennek természetes megvilágítását fénycsapdákkal kiegészített üvegkupola biztosította. A földszinti folyosón elindulva a pálmaházba juthattok, mely közvetlen kapcsolatban áll a Magyarország domborzatának mintájára kialakított 10 hektáros parkkal.

Az egykori látogató felfedezhette benne a Mátra, a Tátra, a Bakony miniatűr másolatait, ráadásul a növényeket is előfordulási helyük szerint ültették. Ma már ebből nem sok minden érzékelhető. A kastéllyal szinte egy időben épült az Operaház, melynek belső terei és díszítőfestései visszaköszönnek benne. Az épület egyediségének további jellemzője, hogy korának összes technikai vívmányát magában foglalta. Az eredetileg 98 helységből álló épületben volt például étellift, központi fűtés, villanyáram, vízvezeték, minden szinten fürdőszoba, a falak között 30 centiméteres légréteg szolgált szigetelésül, a kandallókürtők pedig a szellőzést biztosították. Jelenleg Botaniq Turai Kastély néven 19 szobás kastélyszállóként működik, ám előzetes bejelentkezés követően belépőjeggyel látogatható. 

Déli irányba újabb 14 kilométer leautózása után a tóalmási Andrássy-kastélyhoz és az ahhoz tartozó 30 hektáros parkhoz jutunk. Az előkelő főúri rezidencia elődjét egy aranysarkantyús vitéz, Prónay Sándor építtette az 1700-as években, és egy 60 holdas, messzi földön csodált kastélykertet is megálmodott hozzá. Aztán a kastélyt Wahrmann Renée, az először ünnepelt szépségnek számító, majd morfinizmusáról és kicsapongásairól elhíresült üzletasszony építtette újjá a millenniumi évforduló tiszteletére. A barokk stílusú épületben nem spóroltak a fényűzéssel. Ekkor újították fel az angolparkot, a pálmaházat, sőt, a párizsi opera lépcsőjének másolatát is megépítették benne.

Később a bírtok és a rajta található ingatlan a jelenlegi nevét adó Andrássy-család tulajdonába, majd ezután állami kézbe került, amikor is szakszervezeti üdülőként hasznosították. A hely szelleme azonban megőrizte bohémságát, mivel itt forgatták anno a Csárdáskirálynő és A tizedes meg a többiek című filmek egyes jeleneteit.

Reméljük, sikerült pár ötletet adnunk, és meghoztuk a kedvetek egy főváros környéki csatangoláshoz!