Tokaj és a környező 26 település alkotja a borrégiót, melynek természetes határai a Sátor-hegy, a Kopasz-hegy, a Tisza és a Bodrog. A térség számos egyedisége miatt számít külön borrégiónak, ezek az aszúsodást elősegítő lokális klíma – melyet a Zempléni-hegység általi védettségének köszönhet –, valamint a folyók nyomán kialakuló vizes-mocsaras területek. A dűlők rendkívül színes, vulkanikus eredetű kőzeten helyezkednek el mintegy 100–300 méteres tengerszint feletti magasságban.
Tokaji borrégió
Szent Teréz-kápolna, TarcalTokaj borrégióTokaj és Nyíregyháza turisztikai térség
A világ első zárt borvidéke Tokaj-hegyalján alakult ki, melyet az UNESCO 2002-ben világörökségi címmel tüntetett ki. Területe megegyezik a borrégióéval, 5700 hektáron művelnek szőlőt. Jellegzetes fajtái a furmint, a hárslevelű és a sárgamuskotály.
Királyok bora, borok királya
A hagyomány úgy tartja, hogy XV. Lajos a borok királyának és a királyok borának nevezte a Tokaj-Hegyaljáról származó aszúbort, de annak állítólag Mozart és Goethe is hatalmas rajongója volt. Semmiképpen sem szabad tehát befejezni az utazást addig, amíg például egy Tokaj környéki, mádi vagy erdőbényei borász történetmesélése közben meg nem kóstoltunk a több száz éves pincék utánozhatatlan atmoszférájában egy pohár furmintot vagy éppen aszút. A világ egyik legegyedibb édes bora, a tokaji aszú bátran nevezhető a természet csodájának. Az aszúsodáshoz elengedhetetlen a nemespenész kialakulása, amit az őszi páraképződés segít elő. Ezzel együtt fontos tényező az őszi napsütés, ami lehetővé teszi a szőlőszemek töppedését, bennük a cukor és egyéb értékes anyagok koncentrálódását, amelyek egyedülálló karaktert adnak a bornak. A szüret során az értékes aszúszemeket külön gyűjtik, majd megfelelő arányban azonos évjáratú mustba vagy alapborba áztatják. A préselés, erjedés után többéves érlelés folytán születik meg a páratlan ízvilággal rendelkező aszúbor.
A Kopasz-hegy
Koccintás Hegyalján
Piknik és kóstoló a szőlőben
A Betsek-dűlő Mádon
A tokaji édes borok (furmint, szamorodni, fordítás, aszú) olykor birs-, dió-, fügejegyeket is hordoznak
Felüdülés a szőlőben
Hercegkút
Szemet gyönyörködtető tokaji dűlő
Pincelátogatás
A terület évszázadokon át megőrzött egységét egyedülálló, gazdag földtörténeti öröksége, a kőzetek és talajok sokfélesége, sajátos földrajzi fekvése, a több száz, korábban működő önálló vulkán ölelése, kedvező mikroklímája, valamint a szőlőbirtokok, települések pincerendszereinek egyedisége biztosítja. Mindezek együtthatásának köszönhetően vált világhírűvé a tokaji bor, kiváltképp a tokaji aszú, és hódítanak egyre nagyobb teret a rendkívül gazdag beltartalmú száraz borok. Tokaj két fő fajtája a furmint és a hárslevelű, emellett sárgamuskotály, kabar, zéta és kövérszőlő fajtákból készülnek itt borok.
A Zemplén ölelésében
Tokajban a borkészítés mellett jelentős hagyománya van a kádármesterségnek is. A Zempléni-hegységben élő kocsánytalan tölgy a hordókészítés kiváló alapanyaga, aminek köszönhetően a „zempléni tölgy” régóta ismert a nemzetközi borvilágban. Erdőbénye, a „kádárok völgye” jeleskedik a mesterség ápolásában, megtartásában. A borvidéket az UNESCO 2002-ben felvette a világörökségi listára Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven.