Az ezerarcú Felső-Pannon borrégió

Észak felé távolodva a Balaton vonzásától két kisebb, ám annál karakteresebb borvidékhez érkezünk. Az Alpok lábánál található Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal rendelkező borvidéke, a soproni. A borvidék a Fertő tó mellett helyezkedik el, így ajánlott két kerékre pattanni, és a kiváló minőségű bicikliutakat kihasználva, egy kerékpáros tókerülés során felfedezni a vidéket. A borvidéken a kékszőlő, ezen belül is a kékfrankos termesztése kiemelkedő. A soproni borászatokra egyre inkább jellemző a természetközeli, fenntartható szőlőművelésben való gondolkodás, számos pincészet bio- és biodinamikus termelésmódra váltott, így Sopron ma talán a legtisztább, leggyümölcsösebb kékfrankosok termőtája az országban.

Visszakanyarodva a főváros irányába, a Pannonhalmi borvidék tartogat felfedezésre váró borokat és kulturális értékeket a látogatóknak: a pincészetek kínálatát végigkóstolva megnézhetik a környék jellegzetes pincesorait, amelyeket a szőlőtermelők lakhatáshoz, borok és élelmiszerek tárolásához alakítottak ki évszázadokkal ezelőtt a meredek löszfalakba vájva. Ez az ország egyik legrégebbi borvidéke, ahol a szőlőtermesztés hagyománya szorosan kötődik a Pannonhalmi Főapátsághoz. Az utóbbi két évtizedben dinamikus fejlődésnek indult a Pannonhalmi borvidék. Legjelentősebb fehér fajtája a rajnai rizling, melyet hosszú távon a borvidék zászlósfajtájának szánnak. 

Szőlőskerti hangulat és pincelátogatás a fővárosban? Budapesten ez sem lehetetlen, hiszen a főváros XXII. kerülete, Budafok a borkereskedelem jelentős központja volt, számos borpince otthona és a mai napig a pezsgőkészítés fellegvára az országban. A budafoki pincerendszer több mint 50 kilométeres hossza világviszonylatban is különleges, feltétlen ajánlott bebarangolni a feltárt pinceágakat. Ahogyan a legtöbb magyarországi borvidéken, úgy Budafokon is felpezsdül az élet szeptemberben, az évente megrendezett Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál kiváló lehetőséget teremt a magyar pezsgőkészítés remekeinek megkóstolására és a környék pincéinek bejárására egy grandiózus vásári forgatag keretében.

További jó hír a Budapestre látogató borkedvelőknek, hogy mindössze 30 kilométer távolságra nyugatra egy újabb, szőlőkkel tarkított településre érkezhetnek, az Etyek–Budai borvidék gyöngyszemére, Etyekre. A nagyközség az 1860-as évek közepétől a főváros szőlőskertjévé vált, ekkor épült több száz kőpince, amelyek még ma is használatban vannak. A XIX. század végétől a Törley-család híres pezsgőihez szükséges fehérbort is e térségben termelték, hiszen az itteni adottságok lehetővé teszik a korán szüretelhető pezsgőalapborok készítését. Etyek a borhoz párosítható ételkínálat szempontjából is különleges, hiszen a település egyedülálló módon saját gasztrosétánnyal rendelkezik, ami évente több alkalommal hatalmas forgataggá alakul az Etyeki Piknik elnevezésű fesztiválsorozaton. Nem érdemes kihagyni az itteni sajtok és sonkák megkóstolását egy pohár ropogós sauvignon blanc vagy egy gyümölcsös pinot noir mellé – mindez napsütésben, a szőlősorok közt piknikezve igazán felejthetetlen élmény! Etyeken sétálva ajánlott betekinteni a Korda Filmstúdióba is, amely egy több filmstúdióból és kültéri díszletekből álló, modern technikával felvértezett komplexum, a magyar filmkészítés fejlődésének eredményeképp jött létre 2007-ben.

Szintén nem kell messzire utaznia Budapestről annak, aki egy másik kis területű, ám annál nagyobb múltú borvidéket szeretne meglátogatni. A Neszmélyi borvidék a Vértes és a Gerecse Dunára néző, barátságos lejtőin fekszik. Ez a borvidék inkább a markáns savú fehérbort szeretőknek kedvez; ezek jellegükben frissek, tüzesek, illatosak és aromában gazdagok. Bár kissé hűvösebb az uralkodó időjárás, a Duna mikroklímája és a visszaverődő reggeli napsütés a folyóra néző északi dűlőkön karakteres borokat érlel.

Mór fiatalos, lendületes borkultúrája kiemelkedő példája a magyar borászok új generációja munkájának. Pedig Mór a legkisebb borvidékekhez tartozik összesen hat településével. Mégis kihagyhatatlan úti cél azoknak, akik szívesen megtapasztalnák testközelből, milyen egy igazán vagány, laza boros közeg. A borvidék tája szép, dombos, napsütéses: a Bakony és a Vértes völgyein kapaszkodnak fel az ültetvények. Elhelyezkedése különleges, egy árokban húzódik két hegység között, ezért a szőlőket mindig éri a napsütés. A móri borok markánsak: savasak, tüzesek, zamatosak. Alapvetően fehérborokat adó szőlők teremnek itt, és ezek közül is leginkább az ezerjó. Nem véletlen, hogy Mór „az ezerjó városa" néven is ismert. A közelben található Csókakő vára, érdemes oda is felsétálni egy bortúra során, hiszen fentről teljesen belátni a szőlővel beültetett lejtőket, az érdekes kőformákat mutató tanúhegyeket, a hegyre kapaszkodó településeket.