Felső-Magyarország borrégió

Budapesttől északkeleti irányba haladva, a Mátra hegységtől délre helyezkedik el a Mátrai borvidék. A hegy lankáin az északról védett szőlőterületeken már a középkorban is jelentős bortermelés folyt. Verhetetlen panorámája miatt is érdemes a Mátra déli lejtőin termő szőlők között elidőzni, hiszen legmagasabb hegyvonulatunk egyben a legmagasabban fekvő magyarországi borvidék is. De ne hagyjunk ki egy borkóstolót se, hiszen a tápanyagban gazdag talaj és a sok napfény élvezetes, friss, gyümölcsös és lágy borokat eredményez.

Különösen jó borok készülnek a következő fehér fajtákból: olaszrizling, leányka, ottonel muskotály, szürkebarát, sauvignon blanc, valamint chardonnay. A Mátra vonulataitól keleti irányba távolodva, a fővárostól másfél órányi autóútra az Egri borvidékhez érkezünk. A térségben lehetetlen unatkozni, hiszen a kiváló borok és a gasztronómiai kínálat mellett a város kulturális hagyománya, épített öröksége és természeti szépsége egyaránt számos élményt kínál. Négyszáz éves pincék is sorakoznak a borvidéken, melyek közül a legérdekesebb a püspökségi pincerendszer. Az egri pincelabirintus vezetett túrán bejárható, amely szinte egy város a város alatt. Egri legenda, hogy a török terjeszkedés idején a várvédők bátorságát a helyi vörösbor erősítette. A térség ikonikus bora az egri bikavér, amely legalább három szőlőfajta házasításából készül, ezek közül a legnagyobb mennyiségben a kékfrankos van jelen a helyi és a nemzetközi kékszőlőfajták mellett. Az egri csillag a bikavérhez hasonlóan hazai szőlőfajtákra épülő házasítás, könnyen fogyasztható, gyümölcsös fehérbor.

A térség legjobb pincéi ma többek között Eger és a környező települések területén vannak, akinek azonban csak egy nap áll rendelkezésre a helyi borok felfedezésére, ajánlott felkeresni a folyamatosan megújuló Szépasszony-völgyet, amely számos prémiumtermelő megjelenésével igazi boros találkozóhely. A természetbe vágyóknak érdemes felzarándokolniuk az Egertől északkeletre lévő Nagy-Eged hegyre, ahol Európa egyik legmagasabban fekvő szőlőterületei találhatók. 

Eger és Miskolc között, a hegy oldalában, Bükkalján teremnek a Bükki borvidék szőlői. Bükkalja a hegység déli lejtőjén terül el – amit a hegy szoknyájának is becéznek. Dombon és fennsíkon helyezkedik el, kiegyenlített, szélvédett területen, mely egy mérsékeltebb mikroklímát tart fenn az ültetvények számára. A bükki borokra jellemző a könnyed frissesség, az élénk savasság, az íz- és aromagazdagság, amely az úgynevezett „nyiroktalaj” érdeme. Vörösborai élénken savasak, könnyűek, pár hónap alatt beérnek a fahordókban. A jellegzetes fehérekben a gyümölcsösség, alma, szilva és citrusok illata és íze fedezhető fel. Bükkaljára jellemző, hogy a helyi riolittufába vájták a pincéket, és itt tárolták a borokat. Különlegessége a pincéknek, hogy azokat gyakran díszítették népi motívumokkal a kőfaragó mesterek. Meghatározó részben fehérbort adó szőlőket termesztenek: olaszrizlinget, leánykát, chardonnay-t, cserszegi fűszerest. Illetve vörösbor készül a kékfrankos és turán fajtákból.