Pannon borrégió – A vörösborok lakhelye

Villány
Pannon borrégió
Pécs–Villány turisztikai térség

A Duna–Dráva és a Balaton által határolt országrész 7800 hektárnyi területén négy borvidék – a Villányi, a Pécsi, a Szekszárdi és a Tolnai – alkotja a Pannon borrégiót. A Pannon borrégió szőlőfajtákban is rendkívül változatos. Különleges itt a cabernet franc, a portugieser, a kékfrankos, a kadarka, valamint a cirfandli.

A terület közel egységes dombvidék, a Mecsek-alja és a Villányi-hegység alkotta területen helyezkedik el, melyeken jellemző a sok napsütés és az erőteljes mediterrán mezoklíma.

Mediterrán mikroklímák lankáin

Talaja változatos, a Mecsek mészkőtömbjei éppúgy megtalálhatók, mint a löszös-vályogtalajos részek Villánynál vagy az agyagos dombvidékek. A napsütötte régió jellemzően a mediterrán borok hazája. A négy borvidék közül Villány számít ezen bortípusok fő termőhelyének. A kékszőlőfajták uralmát a rácoknak köszönhetjük, akik a törökök elől menekülve hozták magukkal a kadarkát. A XVIII. században idetelepült svábok meghonosították a portugiesert, amely máig uralkodó fajtája a vidéknek. A magyar borászat filoxéravészt követő újjászületésében Villány úttörő szerepet játszott. Magyarország első teljes értékű eredetvédelmi rendszere is Villányban épült ki. A villányi védett eredetű borok szimbóluma a kikerics, mely a villányi borok védelmét és hitelét jelzi. A borvidék ma kiemelt figyelmet szán a cabernet franc fajtának, amely az 1990-es évek telepítései óta rendkívül népszerűvé vált, és a legszebb borok alapanyagául szolgál. A száz százalékban cabernet franc-ból készülő borok villányi franc néven eredetvédelmet is kaptak. Megújulóban van ugyanakkor a portugieser imázsa is (korábban kékoportó), melyből a fiatal generációt célzó Villányi RedY készül. A borvidékre látogatóknak érdemes megtekinteni Villánykövesd jellegzetes háromszintes pincefaluját, amelynek színes kapus pincesora az ország egyik leglátványosabb műemlékegyüttese. A vendégek végigkóstolhatják az itt készült borokat, és bepillantást nyerhetnek a borfeldolgozás éppen aktuális munkafázisaiba is. A szomszédos Palkonyán pedig az 53 présház által alkotott, népi építészeti emlékként védett pincesorokban kis és közepes méretű családi borászatok vendégelik meg az ideutazókat. 

Dimbes-dombos, aszályos, ami Péccsel határos

Szekszárd és Villány között, nagyon szerethető tájon, a Mecsek déli lejtőin és a Mohács környéki szelíd dombokon terül el a Pécsi borvidék. A tájat és pincéit a Pécs–Mecsek borúton lehet végigjárni Szigetvártól Óbányáig. Az ország egyik legkisebb borvidékének híres bora a pécsi cirfandli. Ez a szőlőfajta Magyarországon egyedül itt terem, különlegessége, hogy száraz, édes, könnyed vagy testes bor is készíthető belőle. A város kihagyhatatlan úti cél a kultúra iránt érdeklődőknek is. Három olyan műemlék is található itt, amely szerepel az UNESCO világörökségi listáján: a IV. századból fennmaradt pécsi ókeresztény sírkamrák, az Ókeresztény Mauzóleum, valamint a Cella Septichora Látogatóközpont 1600 éves sírkamrái.

A fuxli őshazája

Pécsre tartva útközben feltétlen érdemes megállni a Szekszárdi borvidéken. Érdekesség, hogy a bortörvény szerint Egeren kívül csak Szekszárd jogosult a bikavér megnevezés használatára. Alapja többnyire a kékfrankos, és fontos alkotórésze a kadarka. A borvidék kiemelkedő borai a szekszárdi bikavér, a kékfrankos és a kadarka. Emellett számottevő a gyümölcsös, jó savú rosék és sillerek készítése. A talajadottságokat tekintve a legfőbb ismertetőjegye a lösz, pontosabban a Pannon-tenger munkálkodásának eredményeképp itt maradt homok és üledékek. Éghajlata szinte mediterrán jellegű, meleg nyarak jellemzőek, amihez a terület kiváló víz- és hőgazdálkodása társul – kiemelkedő minőségű borokkal megajándékozva a borvidéket. Szekszárd jó példával jár elöl a borászok együttműködése tekintetében, hiszen már nagyon korán megkezdték a közös gondolkodást, a szekszárdi stílus kialakítását. A borászok közösségi munkájának eredménye a szekszárdi palack, amelybe csak a borvidék fő fajtái palackozhatók. Kifejezetten aktív a fiatal borászgeneráció is, amely hosszú távon garantálja a borvidék lendületes fejlődését, a borászközösség aktivitását és a kiváló minőségű borkészítés folytonosságát.

A legfiatalabb borvidék

A Szekszárdi borvidék mellett elterülő Tolnai borvidék a korábbi kissé elfeledett állapotából kezd újra vitalizálódni, csodás pincefalvai újjáéledni, megújulni, aminek köszönhetően a borturisták is újra elkezdték felfedezni az ország déli részén található borvidéket. A tolnai szőlők többnyire enyhe lejtésű, kedvező, délies kitettségű, védett domboldalakon, lankákon találhatók. A borvidék legfontosabb talajképző kőzete a lösz. Uralkodó talajtípusai a barnaföldek, a Ramann-féle barna erdőtalajok. A Tolnai borvidék napfényben nagyon gazdag. Területének domborzata, talajadottságai, éghajlata és vízrajza alapján a kiváló szőlőtermesztő területek közé sorolható, valamint a szemnek is tetszetős, behízelgő, kedves tájat rejt. A Dunán elhajózva többen emlegetik, hogy a szépen művelt dombok hazánk egyik legszebb táját mutatják. A borvidék borai tüzesek, magas alkoholtartalom jellemző rájuk, testesek, kellemes savúak, ízgazdagok. Jellemző szőlőfajták a chardonnay, a sauvignon blanc, a rajnai rizling, a kékfrankos, a zweigelt és a merlot.

Járd be velünk az országot!