A 19. század végén a Pest, Buda és Óbuda egyesülésével létrejött Budapest szinte ugrásszerűen vált valódi metropolisszá. A kereskedelem, különösen a piacok helyzete azonban kaotikus volt, a kofák spontán módon telepedtek le bizonyos helyeken, és sajnos sem a higiénia, sem az élelmiszerek minősége nem volt mindig kifogástalan. A város vezetése hamar rájött, hogy szükség van a Franciaországban bevált vásárcsarnokokra, ahol a városi emberek kulturált körülmények között szerezhették be az élelmiszereket.
Sokkal több, mint piac: a Fővám téri Nagyvásárcsarnok
Nagy VásárcsarnokBudapestBudapest környéke turisztikai térség
A Szabadság-híd pesti hídfőjénél egy Zsolnay-cserepekkel fedett tetejű, hatalmas épület hívja fel magára a figyelmet. A hivatalosan Központi Vásárcsarnok nevet viselő Nagyvásárcsarnok több mint egy évszázada várja minőségi élelmiszerekre és magyaros szuvenírekre vágyó vásárlóit, ám sokkal több egy egyszerű piacnál.
Európa legszebb piaca
A Pecz Samu tervei szerint felépült grandiózus épület nem véletlenül került a mai Szabadság-híd pesti hídfőjéhez: itt állt ugyanis a fővámház, ahol a Dunán szállított áruk vámolása zajlott. A csarnok, amelynek áruellátását ekkor még a közepén futó csatorna biztosította, 1897 februárjában nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt. Népszerűsége, mint az itt lakók, mind pedig a turisták körében azóta is töretlen.
A Budapestre érkező turisták számára kihagyhatatlan állomás a Nagyvásárcsarnok. Olyan illusztris látogatói is voltak az elmúlt évtizedek során, mint Margaret Thatcher, Diana hercegné vagy a japán uralkodó. 2013-ban a CNN Travel Európa legjobb és legszebb piacának választotta.
A 10 000 négyzetméter alapterületű épület tetejét a híres Zsolnay-gyár cserepei fedik, belül pedig a vasszerkezet kínál különleges látványt. Az épületet 1991 és 1994 között felújították, 1999-ben pedig rangos építészeti díjat nyert.
Hungarikumok és kóstolók
És hogy mi minden kapható itt? Nem túlzás azt állítani, hogy minden, ami szemnek-szájnak ingere. A friss zöldségek és gyümölcsök a húsfélékkel, kolbászokkal megrakott, valamint a tejtermékes, sajtos pultokat váltják. De van itt hagyományos magyar terméknek számító libamáj, paprika, akácméz, bor és pálinka, valamint számtalan ajándéktárgy is.
A hungarikumokat kínáló standoknak külön utcája is van: az alagsori szinten a halat, vadat és savanyúságot kínáló üzletek szomszédságában alakították ki a 140 méter hosszú Hungarikum utcát. A közlekedő térben vitrinekben mutatkozik be a kalocsai és szegedi paprika, a gyulai és a csabai kolbász, a Pick és a Herz szalámi, a libamáj, a tokaji aszú, a tihanyi levendula termékek, de a Rubik-kocka, a kalocsai hímzéssel díszített áruk, a Béres-csepp, az Unicum és a Zsolnay porcelán sem maradhat ki a választékból A lépcsőházi térben pedig a magyar borvidékekkel és borfajtákkal ismerkedhettek meg. A piacon rendszeresek a tematikus nemzeti napok, csoportok számára pedig a standok finomságaival megismertető kóstoló-túrákat is szerveznek.
A friss élelmiszerek és szuvenírek mellett az emeleten azonnal meg is lehet kóstolni a friss áruból készített magyaros ételeket. Az egymás mellett sorakozó büfék átlapján az igazi piaci ételnek számító lángos mellett állandó szereplő a gulyásleves, a töltött káposzta, a hortobágyi palacsinta.