A Halászbástya eredetileg védelmi szerepet töltött be. Nevét az akkoriban alatta elterülő Halászvárosról kapta – szükség esetén az ott áruló halászok voltak a bástya védelmezői is. 1899-ben Schulek Frigyes építész tervei alapján indult el a felújítása, majd 1905. október 9-én adták át a nagyközönségnek. A munkálatok többek között azért tartottak ilyen sokáig, mert számos jelentős régészeti leletet, például gótikus és reneszánsz sírköveket találtak közben, és ráakadtak a dominikánusok egykori templomának szentélyére is. Schulek Frigyes elképzelései szerint a három szakaszból álló lépcsőzet, az északi és déli bástyák, a folyosók és a déli bástyaudvar alkotja az építmény egészét. Északi toronyként az egykori Híradás-bástyát nevezte ki, míg a délit ő maga építette. Az udvarban helyet kapott az első magyar király, Szent István lovasszobra, ami Strobl Alajos munkája, az alapzat építményét pedig olyan domborművekkel díszítették, amelyek uralkodásának kiemelkedő pillanatairól – például a megkoronázásáról – emlékeznek meg. Azonban nem csak neki állítottak emléket a Halászbástyánál: Tóth István Hunyadi János-szobra, a Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György-szobrának másolata mellett Julianus és Gerhardus barát szobra is itt található, a kőtornyok pedig hét magyar honfoglaló vezérünket szimbolizálják. A Halászbástya a II. világháború után újabb renoválásra szorult, amit éppen Schulek Frigyes fia, Schulek János vezetett, az átadására viszont csak jóval később, 2003-ban került sor.