Budapest környéke felfedezőknek – 5 nap

A Budapesttől csupán 30 kilométerre található Gödöllő városa ad helyt Magyarország legnagyobb barokk kastélyának. A Grassalkovich-kastélyt a XVIII. században kezdte építtetni Grassalkovich I. Antal. Miután a család kihalt, több tulajdonosa is volt az épületnek, míg 1867-ben I. Ferenc József és Erzsébet királyné kapta meg koronázási ajándék gyanánt a magyar államtól. Később, a II. világháború idején Horthy Miklós és családja lakta, ennek emlékét őrzi a ma is látogatható, 10 méter mélyen található Horthy-bunker, ahol a korabeli híradók mellett Karády Katalin legendás dalai is felcsendülnek. A kastélyban több állandó kiállítás vár benneteket. Eredjetek a Sisi-kultusz nyomába az Erzsébet királyné életét feldolgozó tárlaton, majd derítsétek ki, mi mindennek és ki mindenkinek adott otthont az épület a XX. század viharos időszakában. De nemcsak a falakon belül, azokon kívül is megannyi látnivalót tartogat a kastély. A mesés parkban áll a Királydombi pavilon, ahol 54 olajfestményt, honfoglaláskori hadvezérek és magyar királyok arcképeit csodálhatjátok meg.

Másnap újult erővel folytathatjátok a túrát – meg se álljatok Székesfehérvárig! A Történelmi és turisztikai szempontból is az ország legfontosabb települései között számon tartott Székesfehérvár belvárosában érdemes korzózni, hiszen gyakorlatilag minden épület múzeumot vagy egy-egy hangulatos éttermet, kávézót rejt. A többnyire barokk jegyeket viselő városban itt-ott a szecesszió és az eklektika is felfedezhető – kétségtelenül ez a sokszínű stíluskavalkád teszi még izgalmasabbá Székesfehérvárt. Keressétek fel a Magyar Királyi Szálló, a Vörösmarty Színház és a Szent István-bazilika épületét, ha pedig jobban elmerülnétek a város gazdag történelmi hagyatékában, akkor térjetek be a Szent István Király Múzeum kiállítóhelyeire. Az ország második legnagyobb múzeuma milliós műtárgygyűjteményével több helyszínen, több állandó kiállítással is vár benneteket. Összesen négy tudományterület – régészet, néprajz, képző- és iparművészet – tárgyi emlékeit, szellemi örökségét egyesíti ez a grandiózus tárlat. Lessetek be a középkori romkertbe, a Régi Vármegyeházába vagy a Csók István Képtárba, de a Palotavárosi Skanzent se hagyjátok ki – felejthetetlen élményeket ígér! Ha pedig kíváncsiak vagytok a gyógynövénytan tudományos múltjára, akkor a Fekete Sas Patikamúzeumban a helyetek! Majd költsetek el egy kellemes ebédet a belvárosban, a történelmi falak között! Délután vegyétek az irányt Székesfehérvár Öreghegy nevű városrésze felé, ahol a teljesen hétköznapi épületek között valami rendkívüli bújik meg. A Bory-vár Bory Jenő szobrászművész, egyetemi tanár műve, és ezt értsétek szó szerint. 40 nyáron át a saját két kezével építette a művész ezt a lehengerlő alkotást, amely önmagában is egy szobrászati műremek és amely a hitvesi szerelem szimbóluma. Az épület ma múzeumként látogatható, a kép- és szoborkiállítás mellett érdemes alaposan bejárni; a tornyokba vezető spirállépcsők és a rejtett utak igazán romantikus hangulatúak.  

Az angol neogótikus stílusú, hófehér falú Brunszvik-kastély építése 1785-ben indult, de csak az 1800-as évek elején került a híres Brunszvik család kezébe a birtok. Ők aztán évszázadokon keresztül egyre csak alakítottak rajta egy kicsit, míg elnyerte a ma is látható formáját. Az évszázad végén aztán Dreher Antal sörgyáros birtokolta ezt a nem mindennapi épületet, majd a világháború során hadikórházzá alakították. Jelenleg a Tudományos Akadémia fennhatósága alá tartozik. A kastély legpompásabb eleme a 70 hektáros angolkert, ahová különleges fákat, például törpe mandulát, cédrust, mocsári ciprust telepíttetett a megálmodója, Brunszvik Ferenc. A park különlegessége, hogy a rajta átfolyó Szent László-patak vizét felduzzasztották, és egy szigetet hoztak létre benne. De térjünk vissza Beethovenhez, aki bár nem szeretett tanítani, Brunszvik Terézzel és Jozefinnel kivételt tett. A világhíres zeneszerző több alkalommal is járt Martonvásáron, ugyanis a tanítás révén baráti kapcsolat alakult ki közte és a család között. Ennek a különleges történetnek állít emléket a ma a kastélyban helyet kapó Beethoven-kiállítás, ahol többek között a zeneszerző zongoráját és a Jozefinnel folytatott levelezését is szemügyre vehetitek. A kastélyban és a parkban való barangolás után egy kis természetjárásra invitálunk benneteket.

 

Nyújtózkodás és egy kiadós reggeli után ideje elindulni túrátok negyedik napjára. Ha azt mondjuk, Pákozd, mi jut az eszetekbe? Bizony, itt volt az 1848–49-es szabadságharc első csatája, ahol a magyarok sikerrel állították meg az ellenséget. Az esemény emlékére 2010-ben létrejött a Katonai Emlékpark, amely több évtized hadtörténelmét hivatott bemutatni. Az 1,6 hektáros területen bekukkanthattok az I. világháborús tiszti barakkba, elbújhattok a II. világháborús lövészárokban, az 1956-os emlékponton pedig egy igazi T–55-ös harckocsival találhatjátok magatokat szemben. A parktól 500 méterre található Don-kanyar Emlékkápolna szintén a kiállítás része, ne hagyjátok ki. Ha megszomjaztatok, netán elkortyolnátok egy kávét, a kávézóban és annak teraszán felfrissülhettek.

Ha bejártátok a részben szabadtéri, részben fedett tárlat minden pontját, akkor irány a 10 kilométerre, az M7-es autópálya túlsó felén található Dinnyés. Ezen az apró Velencei-tavi településen egy Guinness-rekorder látnivaló vár rátok. Az itt található Várpark és Skanzen Alekszi Zoltán alkotása, aki gyerekkori álmát váltotta valóra a területen. Az impozáns szabadtéri kiállításon a már csak romokban létező történelmi magyar várak makettjét csodálhatjátok meg. A tárlat különlegessége, hogy a 35 vár a területen eredeti elhelyezkedése szerint áll, ráadásul akár az eredeti építmények, ezek is kőből, fából, téglából, vesszőből és sárból készültek. A kiállítás mellett egy Árpád-kori falumúzeum is vár benneteket. A skanzen legkülönlegesebb látnivalója a XI. századi fatemplom, emellett a faluban mesteremberek és jó pár háziállat is vár benneteket.

Kirándulásotok záróakkordjaként tegyetek egy 40 kilométeres kitérőt Oroszlány felé, ahol a Majkpuszta városrészben, a fák között egy lehengerlő történelmi épületegyüttes vár benneteket. A majki kolostor és műemlékegyüttes a hazánkban egykor élő kamalduli szerzeteseknek adott otthont. A komplexum területén barátlak, templom, illetve egy főépület kapott helyet. Az egyik lakban ma múzeum áll, itt megnézhetitek, hogyan éltek egykor a némasági fogadalmukról híres szerzetesek. A komplexum udvarában nyaranta koncerteket is szerveznek.

Oroszlánytól csupán 25 kilométernyire délre olyan látványban lehet részetek, amilyenre biztosan nem számítanátok. A Gánton található Bauxitföldtani Parkban és a Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállításon a vörös sziklák között sétálva olyan érzésetek lesz, mintha nem is a földön járnátok, ráadásul a park Európában is ritkaságszámba megy. A bányagödör szélén alakították ki a múzeumot, ahol klasszikus bányászszerszámokat és régi fényképeket láthattok, de a múzeum udvarán két bauxitszállító mozdony is helyet kap.