Budavári Palota

Az évtizedekig csonkán és torzón álló várépület heves viták tárgya volt, végül 1958-ban született meg a döntés, hogy a palotába az újjáépítések után a nemzet nagy értékeit őrző intézmények kerüljenek. A puritán szellemű felújítás 1985-re fejeződött be: utolsóként az Országos Széchényi Könyvtár költözött be a krisztinavárosi szárnyba. A korabeli ásatások számos szenzációs leletet is a felszínre hoztak, és ekkor épült „újjá” a Tabán felőli lejtőn található, középkori jellegű buzogánytorony és a nagy rondella is. A palota termeiben jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum működik, közvetlen környezete pedig kulturális és gasztronómiai fesztiválok helyszíne.

Mátyás király Európa-szerte híres reneszánsz palotává alakította az épületet, ahol a korszak kiemelkedő humanista művészei, tudósai jártak. A palotában pezsgett a szellemi élet, Európa nagy tudósai és művészei alkottak itt, és a várban kapott helyet Mátyás világhírű könyvtára, a Bibliotheca Corvina is. A belsőépítészeti munkák modellje nagy valószínűség szerint a firenzei Palazzo Vecchio ugyanezen idő tájt elvégzett átépítése lehetett.

Kevesen tudják, de a török már a mohácsi csata évében, 1526-ban elfoglalta Budát. Lábukat viszont csak 1541-ben vetették meg itt – mintegy másfél évszázadra. Uralmuk alatt lassan, de biztosan romlott a palota állapota, ami pedig túlélte a török hódoltság korát, az a keresztény seregek 1686-as ostroma során vált az ágyúzások és a tűzvész martalékává. Bár Buda visszavételét már a kortársak is az évszázad legjelentősebb eseményei között tartották számon, a török kiűzése után még sokáig keserves sors jutott az egykor fényes palotának.

A Habsburg uralkodók székhelye megkérdőjelezhetetlenül Bécs volt, a budai Várhegyen ezekben az időkben az első komolyabb építkezések III. Károly, majd Mária Terézia uralkodása alatt zajlottak. A királynő regnálása alatt, 1771-ben Raguzából visszakerült a Szent Jobb is az uralkodóhoz. Ő a palotában kis kápolnát építtetett az ereklyének, amit 1944-ig itt őriztek. Szintén Mária Terézia uralkodása alatt, egy rövid ideig a palotában székelt a Budára költöztetett nagyszombati egyetem is. A korabeli metszeteken és festményeken jól látszik az épület középtengelyében álló, jellegzetes, szögletes torony: a híres Zillack-féle csillagvizsgáló, amelyet az egyetem részére építettek. 

A palota ma ismert alakját és méreteit a XX. század fordulóján, I. Ferenc József uralkodása alatt nyerte el. A király és felesége, Sisi elődeiknél többet tartózkodtak itt. A kiegyezés után a magyar politikai elit úgy vélte: méltó gesztus lenne az uralkodó felé a királyi palota újjáépítése, amely a millenniumi ünnepségek egyik kulcsmozzanata is lehetne. Az első terveket Ybl Miklós készítette el, halála után Hauszmann Alajos folytatta a munkálatokat. A neobarokk palota 1904-re készült el. A korszak legjobb magyar mesterei dolgoztak rajta, a Duna-parti, egybenyitható, 200 méter hosszú, díszes teremsor Európa egyik legnagyobbja volt. A II. világháborúban a palota a berendezésével együtt súlyosan megrongálódott – drasztikus visszabontása a hatalomra jutó kommunista vezetőség döntése volt. Egyedül a nádori kripta maradt meg eredeti formájában, amit később, 1973-ban kifosztottak.