A felülmúlhatatlan ízgazdagságú borok otthona: a Tokaji borrégió

A ma is világhírű Tokaj borvidék történelme évszázadokkal ezelőtt kezdődik: Tokaj legkorábbi említése Anonymus ismert Gesta Hungarorum című krónikájában található. Ebben a (valószínűleg) XII. századi műben az író megemlíti, hogy amikor a honfoglaló magyarok ezen a vidéken jártak, „magnum aldumast”, azaz nagy áldomást ittak. Kimondottan a hegyaljai szőlők említésével IV. Béla egyik 1252-es oklevelében találkozhatunk; 1502-ben pedig a legrégebb óta ismert tokaji szőlőbirtokot, a Hétszőlőt említik. A borvidék életében ezután fordulópontot jelentett a XVI. század eleje: egyrészt azért, mert ekkor már foglalkoztak az elhíresült aszúborok termelésével, másrészt pedig azért, mert ekkor kezdtek ide áttelepülni a szőlőhöz, borhoz értő szakemberek. Nem is kellett sokat várni ezután a tokaji aszú első írásos említésére, ami 1571-ben történt meg.

Azóta – kisebb-nagyobb nehézségeken és buktatókon túljutva – a világ első zárt borvidéke, azaz a Tokaji borvidék fejlődése és népszerűsége töretlen; olyannyira, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, azaz az UNESCO 2002-ben felvette a borvidéket a világörökségi listára. Ez pedig bizony óriási kitüntetés, hiszen csak olyan kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értékeket képviselő kulturális és természeti örökségi helyszínek kerülhetnek fel erre a listára, amelyek egyenesen az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. Nos, a tokaji borvidék éppen ilyen.

„Aki a jó bort szereti, rossz ember nem lehet” – tartja a mondás, így nem is feltétlenül kell ahhoz indokot keresnünk, hogy miért érdemes finom borokat kóstolni, de ha a tokaji aszúról van szó, azért van néhány a tarsolyunkban.

• A hagyomány szerint a Tokaj-Hegyaljáról származó aszúbort XV. Lajos király a „borok királyának” és a „királyok borának” nevezte.
  A borok terén remek ízléssel bírt Mozart és Goethe is: ők szintén hatalmas rajongói voltak a tokaji aszúnak.
• Unikális adottságokkal rendelkező környezetben termett szőlőkből készül ez az aszúbor, méghozzá több száz éves pincék utánozhatatlan atmoszférájában.
• Ez a bor a világ egyik legegyedibb édes bora; nem túlzás azt állítani, hogy a természet egyik csodája.
• A tokaji aszú az országimázs egyik legimpozánsabb megtestesítője hazánkban.

Miért is készülhetnek ilyen különleges borok a Tokaji borvidéken? Nem titok, hogy a hozzáértő szakemberek állhatatos munkáján túl a páratlan természeti adottságok is hozzájárulnak a példa nélküli ízvilághoz.

A tokaji borrégiót Tokaj és a környező 26 település alkotja; Magyarország észak-keleti részén, a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, az abaújszántói Sátor-hegy és a tokaji Kopasz-hegy által kijelölt háromszögben helyezkedik el. A borvidék szőlőtermesztésre alkalmas területe 11 149 hektár (ebből jelenleg 5813 hektárt használnak fel).

Íme, a földrajzi adottságok, amelyek lehetővé teszik a csodás tokaji aszú előállítását:

• a Tisza és a Bodrog folyók nyomán kialakuló vizes-mocsaras területek,
• a Zempléni-hegység általi védettség okozta lokális klíma, amely elősegíti az aszúsodást,
• az őszi páraképződéssel elősegített nemespenész,
• a szőlőszemek töppedése, a cukor és egyéb értékes anyagok koncentrálódása az őszi napsütésnek köszönhetően
• és a rendkívül színes, vulkanikus eredetű kőzeteken elhelyezkedő dűlők, melyek a kilencmillió éve befejeződött változatos tűzhányó-tevékenység eredményei.

Dióhéjban ezeknek köszönhetjük, hogy az itteni borok komplexitása és ízgazdagsága gyakorlatilag felülmúlhatatlan. Azért fontos megjegyeznünk, hogy azok számára is „terem itt babér”, akik elzárkóznak az édes ízvilágtól: egyre nagyobb teret hódítanak ugyanis a Tokaji borvidékről származó, kiváltképp gazdag beltartalmú szárazborok. Tokaj két fő fajtája a furmint és a hárslevelű, de sárgamuskotály, kabar, zéta és kövérszőlő fajtákból is kóstolhatunk innen kiváló borokat.

Reméljük, meghoztuk a kedvedet egy tokaji bortúrához – ha sikerrel jártunk, akár fel is térképezheted előre a borászatokat ezen az oldalon!