Sopron–Fertő felfedezőknek – 3 nap

Sopron–Fertő turisztikai térség
Hány napos?
3 nap
Ajánlott közlekedési eszköz:
busz
Vonat
kerékpár
Címkék:
Gyógyfürdők és gyógyhelyek
Kastélyok, Várak, Paloták
Kultúra és műemlékek
Természeti értékek
Sopron-Fertő turisztikai térség
Értéktudatos fiatalok

1. nap

Sopron óvárosában mindent megnézhetünk egy séta alatt, a Fő térről kiindulva!

Sopron óvárosában mindent megnézhetünk egy séta alatt, a Fő térről kiindulva!

A belváros utcái innen indulnak ki, ide vezetnek. Majdnem minden épület műemlék, és ahogy sétálunk, a házak homlokzatán lévő táblák rengeteg történetet mesélnek el nekünk.
Sopron a középkorban az ország hét legfontosabb szabad királyi városa közé tartozott; koronázóváros, határváros, mely földrajzi helyzete miatt mindig fontos kultúraközvetítő szerepet töltött be. A régi római kereskedelmi utak, így a Borostyánkőút is itt futott. Az itt található épületek több múzeumnak adnak otthont: a Fabricius-ház, a Patika Múzeum, a Scarbantia Fóruma, az Ó- és Új-zsinagóga, az Eggenberg-ház, a Lábas-ház és a Cézár-ház mind elérhetők egy belvárosi séta során.
A Fő téren lévő Storno-ház és a Kecske-templom története különleges jelentőségű!
A Storno-ház egy palotaszerű barokk sarokház, amely a város XVII–XX. századi történetét mutatja be. A névadó Storno Ferenc egy téves útbaigazítás révén került Sopronba, ahol kéményseprőként állt munkába, és a soproni, környékbeli padlásokon szakértő szeme hamar felfedezte a különlegességeket.
A Kecske-templom múltja nagyon régre nyúlik vissza, 1280-as iratban említik meg először. Bejárata felett a templom jótevőjére utaló kecskés címer látható. Történelmi események, több koronázás helyszíne volt, és országgyűlést is több alkalommal tartottak falai között.

 

Sopron és a Tűztorony

A város jelképe ez a torony, amelynek nagy gyakorlati haszna volt régen: a Tűztoronyban egykor szolgálatot teljesítő őrök innen figyelmeztették a város lakosait, ha tűz ütött ki, ha ellenség közeledett, vagy ha idegen bort akartak behozni a városba.
Nézzük meg a Tűztoronyban lévő római kori városfalakat, majd induljunk fel az 58 méter magas torony tetejére. Ide egy kétszáz fokból álló lépcsősor vezet fel, melyet könnyedén megmászhatunk. Megéri a fáradságot, mert a körbejárható kilátóról lélegzetelállító látkép tárul elénk Sopronról, a Fertő tóról és a szomszédos Ausztriáról.

Látogassunk el a Harrer csokoládéműhelybe!

Az osztrák Harrer cukrászdinasztia immár négy generáció óta kényezteti vendégeit – 2009-től már csokoládéval is.
A legjobb termőhelyekről érkező kakaóbabokat saját maguk pörkölik, minden terméket kézzel készítenek, kizárólag természetes alapanyagok használatával, majd magvakkal, aszalt gyümölcsökkel, fűszerekkel ízesítik a finomságokat. Az állandó kísérletezéseknek köszönhetően csokoládékínálatuk egyedülálló, termékeik pedig sorban szerzik is az érmeket a világ különböző pontjain tartott rangos versenyeken. Kóstoljuk meg az ét- és a tejcsokoládékat, a bonbonokat, a trüffeleket, a forró csokit, és persze a nyári hőségben a fagylaltokat is! 
A csokoládékóstolóra előre foglaljunk időpontot!
 

2. nap

Kastélyok és borvidékek Sopron környékén

„A magyar Versailles” – Fertőd, Esterházy-kastély

A fertődi Esterházy-kastély épülete mai formáját a XVIII. században nyerte el; a 126 szobás kastély méltó párja a bécsi schönbrunni vagy a párizsi versailles-i kastélynak.
„A magyar Versailles-ban” mindig is a muzsika, pompa jellemezte a korbeli életet. A kastélyban rendszeresen tartottak vigasságokat, és az egyik ilyen fényűző estélyen Mária Terézia is részt vett. A XVIII. század végére az ország egyik fő kulturális központjává vált – nem csoda, hogy Joseph Haydn is két évtizedig lakott és alkotott itt.
A kastély szobáinak kortörténeti kiállítása után érdemes még egy sétát tenni a gyönyörű kastélyparkban!
 

Nagycenk, Széchenyi-kastély

Nagycenk neve összeforr a Széchenyi-családdal: Széchenyi Ferenc 1783-ban költözött a kastélyba és tette Nagycenket a család uradalmának központjává, ahol több tízezer darabos gyűjteményeit (kéziratok, könyvek, érmék, metszetek, térképek stb.) is elhelyezte.
Széchenyi István, „a legnagyobb magyar” örökölte ezt a kastélyt, aki itt már a külföldi utazásai során megismert technikai vívmányokat, újításokat (fürdőszoba, gázvilágítás) is alkalmazta a kastélyban.
 

Soproni borvidék borai

Ha Sopron, akkor borvidék és kékfrankos! A soproni gazdák boraikat a legenda szerint már Napóleon katonáinak csak kékfrankért adták, innen a név eredete is, kóstoljuk meg hát őket!
Az Erhardt étterem borpincéjében hagyományos, boltíves, poncichter helyiség vár bennünket a soproni borvidék borászatainak széles kínálatával, szakszerű ajánlással, remek konyhával.
A Bruckner Borászatnál bepillanthatunk egy igazi „Buschenschank” életébe, azaz egy olyan helyre, ahol a borászat saját otthonában árulja borait, ahogy azt II. József császár 1784-ben megengedte. A családi borászatban a saját borok mellé hideg ételeket, fatányérosokat is kínálnak.
A Pfneiszl-lányok neve ismerősen cseng már mindenkinek ezen a vidéken: az osztrák borász család lányai, Katrin és Birgit a szülőktől átvett soproni birtokon, 13 hektáron biogazdálkodást folytatnak, és évente 365 napot töltenek a szőlőben dolgozva. A kedves, fiatalos, női érzékenységgel készített borok magukért beszélnek. Így szeretik az életet!
 

3. Nap

Páneurópai Piknik Emlékpark és Fertő-Hanság Nemzeti Park

Páneurópai Piknik Emlékpark

1989. augusztus 19-én történelmet írtunk itt Sopronban, a magyar-osztrák határ szomszédságában lévő Sopronpusztán. Megnyílt a határ és több száz keletnémet állampolgár jutott át innen Ausztriába. A határáttörés „Páneurópai Piknik” néven vonult be a történelembe.
A Páneurópai Piknik Emlékpark területén lévő látogatóközpontban egy „időfolyosó” idézi fel az egykori vasfüggönyt és a határáttörés pillanatait, a parki sétányokon pedig süllyesztett taposóköveket találunk, melyek bemutatják a főbb történelmi eseményeket. 

Fertő-Hanság Nemzeti Park

Kezdjük a túránkat a Kócsagvárban, mely nevét a helyi madárvilág egyik képviselőjéről, a nagy kócsagról kapta. A Hanság élővilágáról, az egykori mocsár- és lápvilág maradványainak megőrzéséről szóló kiállítást Kapuvártól 7 km-re fekvő kis településen, Öntésmajorban nézhetjük meg. Sarródon, Lászlómajorban, az Esterházyak egykori majorsági központjában pedig a falusi életet bemutató látványgazdaságba nyerhetünk bepillantást.


Ha szeretjük az aktív pihenést, akkor a kenutúra nekünk való! A 6 km hosszú túra alatt a Fertő összefüggő, sűrű nádasába vágott csatornákon keresztül egy szinte háboríthatatlan világba érkezünk, felejthetetlen élmény lesz!


A Fertő nádas csatornáinak és nyílt vízi élővilágának felfedezésére induljunk el az egyedi fejlesztésű szolárhajókon. Az elenyésző motorhangnak köszönhetően rejtőzködő, vagy az emberi jelenlétet kevésbé toleráló vízi madarak, emlősök is sorra előkerülnek.


A Fertő–Hanság Nemzeti park madárvilágát bemutató túráin számtalan látványos költöző és állandóan a Hanságban élő madárral találkozhatunk. Közel 300 madárfaj figyelhető itt meg, a helyi és a vonuló madárvilág jelentős pihenő, táplálkozó és fészkelő helyén járunk. A nemzeti park elsősorban a kócsagról ismert, a park szimbóluma is ez a madár, mely a Kárpát-medencéből és Európa nagy részéből már kipusztult.
 

Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház

A Fertőrákosi Kőfejtő köveit már a római korban is használták: Sopron, Bécs számos épületét, lakóházait, templomait, palotáit építették ebből. A kőfejtő barlang belsejében egy őslénytani bemutatót nézhetünk meg életnagyságú ősbálnákkal, cápákkal, delfinekkel, és megismerkedhetünk a különböző mészkőfajtákkal is.


Az itt található Barlangszínház különleges atmoszférával büszkélkedhet: a rendezvények hátterét az előadásokhoz, koncertekhez lélegzetelállító, évezredes képződmények adják.


Végezetül sétáljunk itt egyet, gyönyörű a kilátás innen a Fertő-tóra és a Páneurópai Piknik helyszínére!
 

Ezt ne hagyd ki!

Járd be velünk az országot!