A balatoni Kékszalag: Európa legnagyobb tókerülő vitorlásversenye

Ugyan célszalagot nem szakítanak át a hajók célba érkezéskor a szó valódi értelmében, viszont hajdanán a tengerek leggyorsabb vitorlása viselhette árbócán a kék szalagot – innen a verseny elnevezése. Ezt a hagyományt 1934-ben ültette át a Balatonra a Hungária Yacht Klub, akik először írták ki a megmérettetést. Azóta rendszeresen megrendezésre kerül a Kékszalag, immár a Magyar Vitorlás Szövetség szervezésében.

Az eseményre ugyan – közel az ezredforduló óta – minden évben számíthatnak a vitorlázók, a dátum nem teljesen fix: a szokás értelmében a versenyre mindig azon a júliusi hétvégén kerül sor, amely a legközelebb van a holdtöltéhez. A rajt immár csütörtökön van, reggel 9-kor; az időkorlátozás pedig 48 óra, azaz maximum ennyi idejük van a résztvevőknek, hogy megkerüljék a tavat.

A Kékszalagon részt vevő vitorlások a balatonfüredi kikötőből indulnak neki a nagy megmérettetésnek; innen a déli part legnagyobb települése, Siófok felé veszik az irányt, majd a Tihanyi-szoroson átkelve Keszthelyhez érkeznek a Balaton délnyugati csücskébe, ahonnan ismét északkeleti irányba haladnak, hogy elérjék újból Balatonfüredet. A versenytáv hossza légvonalban egyébként 160 kilométer, ami már önmagában nagy teljesítmény – ezt pedig mindig fokozzák a változó időjárási körülmények: a vihar, a szélcsend, az eső, a szúnyogfelhők és a vaksötét éjszaka. Aki nekivág, számítson arra, hogy a maga szépségeivel együtt ez bizony embert próbáló teljesítmény!

Csokorba szedtünk néhány izgalmas tényt a Kékszalag vitorlásversennyel kapcsolatban. Íme, az érdekességek, kronológiai sorrendben:

• Az első verseny 1934-ben zajlott – innentől 1942-ig kétévente rendezték meg, majd a háború miatt kimaradt néhány esztendő, s 1947-ben „élesztették” újra. 2001 óta a próbatételt évente megszervezik.
• Az első igazán szép teljesítmény a Nemere II. nevű hajóhoz köthető, amellyel 10 óra 40 perc alatt tették meg a távot.
• Ezt a rekordot egészen 57 évig tartotta is a Nemere II. – 2012-ben viszont lekörözte egy hightech anyagokból készült katamarán.
• A Kékszalagot kétszer nyerte meg női kormányos – mindkétszer Kultsár Istvánné Gordon Evelyn volt a büszke győztes.
• 1953-ban annyira gyenge szél fújt a verseny idején, hogy ekkor avatták a „leglassabb nyertest”, aki 40 óra alatt ért a célba.
• 1991-ben kivételesen két győztes is volt: a német Helmut Birkmayer Giftwerg nevű hajója győzött, aki viszont a Tihanyi-szorosban nem az előírt hajózási útvonalon vitorlázott – de szerencséjére ez rosszul szerepelt a versenykiírás német nyelvű változatában. Így őt és a 20 perccel utána befutó hajóst is győztesnek nyilvánították.
• Az 50. jubileumi Kékszalag versenyen nem kevesebb mint 681 hajós vett részt. 

Ha kedvet kaptál a versenyen való részvételhez, a legfontosabb kritérium, hogy csak érvényes hajólevéllel rendelkező hajók vehetnek részt (bérelt külföldi hajóknál a hajólevelet helyettesítő felmérési bizonylat, lajstrom vagy regisztráció is megfelelhet). Az induló hajókat ilyenkor regisztrálni kell a Magyar Vitorlás Szövetségnél, illetve meg kell felelni a World Sailing versenyszabályainak is. Mindig szokott lenni néhány kiegészítő szabály is, amelyet ezen az oldalon találsz meg.

Ha nevezel a Kékszalagra, jó felkészülést, szuper versenyzést kívánunk; ha pedig úgy döntesz, a partról figyeled a gyönyörű vitorlássokaságot a ragyogóan kék Balatonon, jó nézelődést és napozást neked!