Élő történelem: a lenyűgöző Tihanyi Bencés Apátság

Tihanyi Bencés Apátság
Tihanyi-félsziget
Balaton turisztikai térség

Ha a Balatonnál jársz, érdemes néha nemet mondanod a kellemes édesvízi fürdőzés és az illatozó tóparti lángosozók csábításának, hiszen megannyi gyönyörű és élvezetes látnivaló akad a környéken. Ahová mindenképp látogass el, az Tihany – nemcsak azért, mert pár éve Európa legszebben felújított településévé választották, hanem azért is, mert itt található a balatoni látnivalók egyik legizgalmasabb ékköve: a Tihanyi Bencés Apátság.

Kezdjük az alapokkal: kik is a bencések?

Ahhoz, hogy igazán értékelni tudd a látnivalókat, nem árt, ha tisztában vagy – legalább egy kicsit – a történelmi háttérrel. A bencés rend a római katolikus egyház és a kereszténység első (és sokáig egyetlen) szerzetesrendje volt. A rendben Szent Benedek reguláját követik, aki a VI. században ismerte fel, hogy egy szerzetesközösségnek egységes, saját, közösen elfogadott szabályzat alapján kell működnie. A bencések hivatása ugyan mindig is a keresztény hit és erkölcs terjesztése volt, de létezésük során a szellemi fejlődést is nagymértékben elősegítették a vallásos tudomány és az egyházi irodalom támogatásával.

A Tihanyi Bencés Apátság két arca

Az apátsághoz tartozó templom ajtaján belépve pompázatos, barokk stílusban épült belső tér tárul eléd. A gyönyörű festmények, a részletesen megmunkált oltárok, a lélegzetelállító szobrok és a robusztus orgonakarzat látványa azonnal ámulatba ejt. Erről akár otthonod kényelmében is meggyőződhetsz: tegyél egy virtuális 3D-s sétát a templomban! Az apátság „másik arca” viszont meglepően egyszerű: mivel ma is él ott szerzetesközösség, az ő lakhelyükként szolgáló kolostor belső tere szinte puritán módon szerény.

A szerzetesek élete napjainkban

Ha esetleg azt gondolnád, a kolostorban élő szerzetesek életének nagy része pihenésből áll, akkor bizony tévedsz: ezek a szerzetesek lelkipásztori munkát végeznek a községben és a környékbeli településeken, kiállításokat és hangversenyeket szerveznek, lelki gyakorlatokat vezetnek, tanítanak a helyi bencés általános iskolában, sőt, még gyógyteákat és gyertyákat is készítenek. „Senki sem alkalmas mindenre, de mindenki alkalmas valamire” – vallják, s így azt szeretnék elérni, hogy a közösség minden tagja a saját maga karizmáival közvetítse az evangéliumi jó hírt.

A Tihanyi Bencés Apátság viharos története

A monostort I. András király alapította 1055-ben. Hatalmas kultúrtörténeti érdekesség, hogy a kolostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyarországi oklevél. Az irat latin nyelvű szövegében magyar szavakat is használtak, így ez egyben a magyar nyelv legrégebbi írásos emléke is!

A monostor számos megrázkódtatást élt át az idők során. Az első jelentős változásokat a XVI–XVII. század hozta az épületegyüttes számára – a török támadások miatt a szerzetesi élet gyakorlatilag megszűnt Tihanyban, a kolostorba helyükre a katonák költöztek be. A felszabadító háborúk után a monostor egy osztrák apátság tulajdonába szállt, csak 1716-ban került újra magyar kézbe. Ezután ugyan megindult a templom és a kolostor újjáépítése, de 1763-ban egy tűzvész megakasztotta azt. Ezt követően a szerzeteseknek még kétszer: 1786-ban, majd 1950-ben is el kellett hagyniuk a kolostort. A bencés rend csak 1994-ben kapta vissza az épületegyüttest, 1996-ban pedig elkezdődött a teljes felújítás, hogy a Tihanyi Bencés Apátság a mai állapotában pompázhasson. 

Járd be velünk az országot!