A „magyar Versailles”-ként ismert, méltán csodálatot kiváltó fertődi Esterházy-kastély Magyarország legnagyobb és legszebb barokk-rokokó épületegyüttese. Évtizedeken át élt és alkotott itt Joseph Haydn (1732–1809) Esterházy Fényes Miklós herceg zenészeként. Dísztermeiben világszínvonalú hangversenyeket rendeznek.
Az osztrák határ közelében elhelyezkedő fertődi Esterházy-kastély Magyarország legnagyobb barokk-rokokó műemlékegyütteseként kiemelt turisztikai látnivaló. A kastély helyén eredetileg egy vadászkastély állt.
A főúri pompájú kastélyt aztán Esterházy Miklós terveztette meg, mai formáját a XVIII. század második felében, közel húszéves munkálatokat követően nyerte el. A barokk épületegyüttest a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles kastélyainak méltó párjaként tartják számon.
Fénykora 1768-tól 1790-ig tartott, ekkor Magyarország egyik legjelentősebb kulturális központjaként tartották számon. A hatalmas épületben 126 rokokó stílusban berendezett és díszített szoba sorakozik. A kastély középpontja az emeleti díszterem és zeneterem, melynek grandiózus falait jón félpillérek tagolják. A díszterem alatt fekvő sala terrena a barokk kertet köti össze az épülettel, melynek oldalaiban a hercegi és hercegnéi lakosztályok kaptak helyet. Az első emeleten az oldalsó lakosztályok a vendégek számára álltak rendelkezésre.
A földszinten a hercegi lakosztály mellett a kézikönyvtár, a nyugati szárnyban pedig a híres Esterházy-képtár volt található, amely több mint háromszáz festménnyel büszkélkedett. A patkó alakú szárny keleti részéhez oldalszárnyként télikert (pálmaház) csatlakozott.
A kastélyhoz egy 5 hektáros franciakert is tartozott, melyet Versailles kastélyának parkjáról mintáztak. A XIX. században a parkot a mai kertekhez jobban igazodó neobarokk parkká alakították át, amely egyedisége miatt ma is kedvelt helye a sétálni vágyóknak. A park sugárútjait a XVIII. században kisebb utak és tisztások szegélyezték, melyeken mulatóházak, templomok, vázák, szökőkutak és szobrok álltak. Esterházy Fényes Miklós herceg Európa-hírű zenekara élén Joseph Haydn, a kiváló osztrák zeneszerző állt a család házi komponistájaként és karmestereként. A fertődi kastély zenei élete Európa-szerte rangot szerzett Joseph Haydn vezetése alatt, aki 1772-ben ezen falak között játszotta el először a Búcsú szimfóniáját. A kastély zenei programjait a Habsburg udvar és Mária Terézia is nagyra becsülte.
A kastély többéves rekonstrukciós munkálatai során a központi főépületet és a kastélyparkot is helyreállították. A 2001-ben restaurált kastélykápolna Europa Nostra-díjat kapott.
A kastélyban és a felújított Marionettszínházban klasszikus zenei hangversenyeket rendeznek a legjelesebb művészek közreműködésével.