Sopron–Fertő felfedezőknek – 2 nap

A belváros utcái innen indulnak ki, ide vezetnek. Majdnem minden épület műemlék, és ahogy sétálunk, a házak homlokzatán lévő táblák rengeteg történetet mesélnek el nekünk.
Sopron a középkorban az ország hét legfontosabb szabad királyi városa közé tartozott; koronázóváros, határváros, mely földrajzi helyzete miatt mindig fontos kultúraközvetítő szerepet töltött be. A régi római kereskedelmi utak, így a Borostyánkőút is itt futott. Az itt található épületek több múzeumnak adnak otthont: a Fabricius-ház, a Patika Múzeum, a Scarbantia Fóruma, az Ó- és Új-zsinagóga, az Eggenberg-ház, a Lábas-ház és a Cézár-ház mind elérhetők egy belvárosi séta során.
A Fő téren lévő Storno-ház és a Kecske-templom története különleges jelentőségű!
A Storno-ház egy palotaszerű barokk sarokház, amely a város XVII–XX. századi történetét mutatja be. A névadó Storno Ferenc egy téves útbaigazítás révén került Sopronba, ahol kéményseprőként állt munkába, és a soproni, környékbeli padlásokon szakértő szeme hamar felfedezte a különlegességeket.
A Kecske-templom múltja nagyon régre nyúlik vissza, 1280-as iratban említik meg először. Bejárata felett a templom jótevőjére utaló kecskés címer látható. Történelmi események, több koronázás helyszíne volt, és országgyűlést is több alkalommal tartottak falai között.  

A fertődi Esterházy-kastély épülete mai formáját a XVIII. században nyerte el; a 126 szobás kastély méltó párja a bécsi schönbrunni vagy a párizsi versailles-i kastélynak.
„A magyar Versailles-ban” mindig is a muzsika, pompa jellemezte a korbeli életet. A kastélyban rendszeresen tartottak vigasságokat, és az egyik ilyen fényűző estélyen Mária Terézia is részt vett. A XVIII. század végére az ország egyik fő kulturális központjává vált – nem csoda, hogy Joseph Haydn is két évtizedig lakott és alkotott itt.
A kastély szobáinak kortörténeti kiállítása után érdemes még egy sétát tenni a gyönyörű kastélyparkban!