Sopron–Fertő felfedezőknek – 2 nap

Esterházy-kastélyFertődSopron–Fertő turisztikai térség

Hány napos?

2 nap

Ajánlott közlekedési eszköz:

kerékpár

Vonat

autó

Címkék:

1. nap

Sopron óvárosában mindent megnézhetünk egy séta alatt, a Fő térről kiindulva!

Soproni óvárosi séta

A belváros utcái innen indulnak ki, ide vezetnek. Majdnem minden épület műemlék, és ahogy sétálunk, a házak homlokzatán lévő táblák rengeteg történetet mesélnek el nekünk.
Sopron a középkorban az ország hét legfontosabb szabad királyi városa közé tartozott; koronázóváros, határváros, mely földrajzi helyzete miatt mindig fontos kultúraközvetítő szerepet töltött be. A régi római kereskedelmi utak, így a Borostyánkőút is itt futott. Az itt található épületek több múzeumnak adnak otthont: a Fabricius-ház, a Patika Múzeum, a Scarbantia Fóruma, az Ó- és Új-zsinagóga, az Eggenberg-ház, a Lábas-ház és a Cézár-ház mind elérhetők egy belvárosi séta során.
A Fő téren lévő Storno-ház és a Kecske-templom története különleges jelentőségű!
A Storno-ház egy palotaszerű barokk sarokház, amely a város XVII–XX. századi történetét mutatja be. A névadó Storno Ferenc egy téves útbaigazítás révén került Sopronba, ahol kéményseprőként állt munkába, és a soproni, környékbeli padlásokon szakértő szeme hamar felfedezte a különlegességeket.
A Kecske-templom múltja nagyon régre nyúlik vissza, 1280-as iratban említik meg először. Bejárata felett a templom jótevőjére utaló kecskés címer látható. Történelmi események, több koronázás helyszíne volt, és országgyűlést is több alkalommal tartottak falai között.

Sopron és a Tűztorony

A város jelképe ez a torony, amelynek nagy gyakorlati haszna volt régen: a Tűztoronyban egykor szolgálatot teljesítő őrök innen figyelmeztették a város lakosait, ha tűz ütött ki, ha ellenség közeledett, vagy ha idegen bort akartak behozni a városba.
Nézzük meg a Tűztoronyban lévő római kori városfalakat, majd induljunk fel az 58 méter magas torony tetejére. Ide egy kétszáz fokból álló lépcsősor vezet fel, melyet könnyedén megmászhatunk. Megéri a fáradságot, mert a körbejárható kilátóról lélegzetelállító látkép tárul elénk Sopronról, a Fertő tóról és a szomszédos Ausztriáról.

Látogassunk el a Harrer csokoládéműhelybe!

Az osztrák Harrer cukrászdinasztia immár négy generáció óta kényezteti vendégeit – 2009-től már csokoládéval is.
A legjobb termőhelyekről érkező kakaóbabokat saját maguk pörkölik, minden terméket kézzel készítenek, kizárólag természetes alapanyagok használatával, majd magvakkal, aszalt gyümölcsökkel, fűszerekkel ízesítik a finomságokat. Az állandó kísérletezéseknek köszönhetően csokoládékínálatuk egyedülálló, termékeik pedig sorban szerzik is az érmeket a világ különböző pontjain tartott rangos versenyeken. Kóstoljuk meg az ét- és a tejcsokoládékat, a bonbonokat, a trüffeleket, a forró csokit, és persze a nyári hőségben a fagylaltokat is! 
A csokoládékóstolóra előre foglaljunk időpontot!

2. nap

„A magyar Versailles” – Fertőd, Esterházy-kastély

A fertődi Esterházy-kastély épülete mai formáját a XVIII. században nyerte el; a 126 szobás kastély méltó párja a bécsi schönbrunni vagy a párizsi versailles-i kastélynak.
„A magyar Versailles-ban” mindig is a muzsika, pompa jellemezte a korbeli életet. A kastélyban rendszeresen tartottak vigasságokat, és az egyik ilyen fényűző estélyen Mária Terézia is részt vett. A XVIII. század végére az ország egyik fő kulturális központjává vált – nem csoda, hogy Joseph Haydn is két évtizedig lakott és alkotott itt.
A kastély szobáinak kortörténeti kiállítása után érdemes még egy sétát tenni a gyönyörű kastélyparkban!

Nagycenk, Széchenyi-kastély

Nagycenk neve összeforr a Széchenyi-családdal: Széchenyi Ferenc 1783-ban költözött a kastélyba és tette Nagycenket a család uradalmának központjává, ahol több tízezer darabos gyűjteményeit (kéziratok, könyvek, érmék, metszetek, térképek stb.) is elhelyezte.
Széchenyi István, „a legnagyobb magyar” örökölte ezt a kastélyt, aki itt már a külföldi utazásai során megismert technikai vívmányokat, újításokat (fürdőszoba, gázvilágítás) is alkalmazta a kastélyban.

Soproni borvidék borai

Ha Sopron, akkor borvidék és kékfrankos! A soproni gazdák boraikat a legenda szerint már Napóleon katonáinak csak kékfrankért adták, innen a név eredete is, kóstoljuk meg hát őket!
Az Erhardt étterem borpincéjében hagyományos, boltíves, poncichter helyiség vár bennünket a soproni borvidék borászatainak széles kínálatával, szakszerű ajánlással, remek konyhával.
A Bruckner Borászatnál bepillanthatunk egy igazi „Buschenschank” életébe, azaz egy olyan helyre, ahol a borászat saját otthonában árulja borait, ahogy azt II. József császár 1784-ben megengedte. A családi borászatban a saját borok mellé hideg ételeket, fatányérosokat is kínálnak.
A Pfneiszl-lányok neve ismerősen cseng már mindenkinek ezen a vidéken: az osztrák borász család lányai, Katrin és Birgit a szülőktől átvett soproni birtokon, 13 hektáron biogazdálkodást folytatnak, és évente 365 napot töltenek a szőlőben dolgozva. A kedves, fiatalos, női érzékenységgel készített borok magukért beszélnek. Így szeretik az életet!