Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete

Pannonhalmi Bencés Főapátság
Pannonhalma
Győr–Pannonhalma turisztikai térség

A Géza fejedelem alapította bencés monostor az ország egyik kiemelkedően becses emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központ, 1996 óta világörökségi helyszín. Az itt élő szerzetesek oktatással, borászattal, gyógynövénykert fenntartásával és vendégek fogadásával is foglalkoznak.

A Magyarország nyugati határához közel található Pannonhalmi Bencés Főapátság és környéke nemcsak mint nemzeti emlékezethely kitüntetett pontja a magyar történelemnek, hanem világörökségi jelentősége is hatalmas.

Ezeréves múlt

A főapátság története több mint ezer évre nyúlik vissza, a legenda szerint a hármas hegy volt Szent Márton (a IV. században Tours püspöke) szülőhelye. A környék a római korban Pannonia provincia fontos bortermő vidéke volt. A mondák szerint itt ért véget a honfoglalás is – ezeken a dombokon pihent meg Árpád vezér, miután győzelmet aratott Szvatopluk morva uralkodó fölött. Ezért is eshetett Géza fejedelem választása a mai országhatár közelében álló dombra. A Cseh Fejedelemségből behívott szerzetesekkel kolostort alapított 996-ban a mai Pannonhalmán, így téve a helyet a Nyugat és a kereszténység felé történő szimbolikus nyitás legfontosabb emlékévé. Fia, Szent István további adományokkal és jogkörökkel ruházta fel az apátságot, amely azután ezer éven át az ország kiemelkedő szellemi és kulturális központjaként működött. Pannonhalma a magyar történelem viharain át, több mint ezer éven keresztül meg tudta őrizni kontinuitását, annak ellenére, hogy a török hódoltság korában többször menekülniük kellett, a felvilágosodás idején pedig II. József egy időre feloszlatta a rendet. Amikor 1802-ben újjászervezték, az uralkodótól kapott kiemelt feladatuk lett az oktatás, amit a mai napig folytatnak a bentlakásos gimnáziumban.

A rend évszázados kultúrmissziója keretében mára gazdag művészeti és tudományos gyűjteménnyel is rendelkezik, könyvtára a világ legnagyobb bencés gyűjteménye, és a Főapátsági Levéltárban őrzik a tihanyi apátság 1055-ös alapítólevelét, mely a magyar nyelv legrégibb szórványemléke.

Építészettörténeti jelentősége is kiemelkedő: Magyarországon ez a klasszikus bencés tradíciót követő, kerengős monostorépítészet egyetlen épen maradt példája. Az elmúlt évezred számos kiemelkedő építészeti stílusát is harmonikusan vegyíti – a legkorábbi, román stílusban épült épületrészek (például a kerengő és az altemplom) mellett jelentős a gótikus bazilika, valamint a barokk és a klasszicista részletek.

A bencés hétköznapok

A monostorhoz, melyben ma nagyjából negyvenfős szerzetesi közösség él, manapság újra nagyobb, a római kori hagyományokig visszanyúló szőlőbirtok és borászat tartozik. A szerzetesek emellett különféle esszenciák, párlatok, gyógynövényekből készült termékek készítésével is kimagasló szinten foglalkoznak – nem csoda, hogy a kiváló minőségű termékek egyre népszerűbbek. Pár éve már saját sörfőző mesterük is van, aki  nem kis sikerrel vezette be az apátsági söröket a magyar piacra. Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete az 1960-as évek óta tájvédelmi minősítést kapott, ma pedig már műemléki védettség alatt is áll. 1996-ban, alapításának ezredik évfordulóján pedig az UNESCO világörökségi listájára is felkerült. 

Járd be velünk az országot!