Fertő–Hanság Nemzeti Park, Kócsagvár Látogatóközpont, Sarród

Fertő–Hanság Nemzeti ParkSarród, Rév–KócsagvárSopron–Fertő turisztikai térség

A Fertő–Hanság Nemzeti Parkban az egyedülálló éghajlatú, sós vizű tó jelképével, a kócsaggal is találkozhattok. Ez a madár adja a nevét a park központjául és szálláshelyéül is szolgáló Kócsagvárnak, Magyarország legnagyobb náddal fedett épületének.

A Fertő tó vidéke nemcsak Magyarország és Ausztria, hanem különböző éghajlati, növény- és állatföldrajzi övezetek határán is fekszik. Ezen az Európában egyedülálló természeti adottságokkal bíró tájon fekszik a 315 négyzetkilométer felületű Fertő tó, Európa legnyugatibb, sósvizű sztyepptava, amely számos növény- és állatfaj természetes élőhelye. A tó magyar szakaszának elnádasodott területén 240 kilométer hosszú, ember alkotta csatornahálózat teszi lehetővé, hogy a nyílt vízfelület, valamint a náddal elzárt belső tavak is megközelíthetőek legyenek.

A gazdag állatvilág egyik jellegzetes, itt fészkelő képviselője a fokozottan védett nagy kócsag. Ez a csodás, hófehér tollazatú, kecses röptű gázlómadár az élőhelyén működő Fertő–Hanság Nemzeti Park címerállata, és róla kapta a nevét a nemzeti park központja, a sarródi Kócsagvár is.

Halászfalut idéz a nádfedeles épület

Sarródot a korábbi évszázadokban főként halászok, nád- és gyékényfeldolgozásból élő emberek lakták. A faluban kikötő és rév is működött, amikor azonban a térség lecsapolása folytán a Fertő területe kisebb lett, a kikötő is megszűnt. A régi révkikötő területe viszont új feladatot kapott: itt épült meg a nemzeti park igazgatósága és látogatóközpontja, a Kócsagvár. A Makovecz Imre nevéhez fűződő organikus építészeti stílusú épületegyüttes terveit Zámbó Terézia és férje, Koller József készítette.

Hazánk legnagyobb náddal fedett épülete, amelyet 1993-ban adtak át a nagyközönségnek, besenyő halászfalut formáz: felülnézetből is izgalmas látvány, ahogyan az íves főépületre felfűződnek a melléképületek. Az első három melléképületszárnyban 46 fős szálláshely és rendezvényközpont működik, aulája pedig időszaki kiállításoknak, valamint ajándékboltnak ad otthont. De itt végzik munkájukat a nemzeti park igazgatóságának munkatársai is.

Az épületegyüttes dísze az egymás felé forduló két nagy kócsagot ábrázoló, ékes kapu, amelynek kapuszárnyai az egymást üdvözlő madarak kitárt szárnyait jelképezik.

Vár a természet!

A szálláshelyről kiindulva hajóval, sőt, kenuval is felfedezhetitek a Fertő tavat, és ha szerencsétek van, magát a központnak nevet adó nagy kócsagot és a térség többi jellegzetes állatát, a nyári ludat, a különböző gémfajokat, a búbos vöcsköt, a ragadozók közül pedig a barna rétihéját és a rétisast is megpillanthatjátok. Ha pedig kerékpártúrára indultok, a tó partján rackajuh-nyájjal, bivalycsordával és magyarszürke-gulyával találkozhattok. Kerékpárúton teljes egészében megkerülhetitek a tavat, de az apró tavacskákkal átszőtt Fertőzug félreesőbb útjai is népszerűek a túrázók körében.

Ha pedig ember alkotta látnivalókra vágytok, érdemes felkeresni a magyar Versailles-nak is nevezett fertődi Esterházy-kastélyt, a fertőrákosi kőfejtőt és a Hanság leghíresebb műemlékét, a román kori lébényi templomot. A határok átjárhatósága pedig lehetővé teszi, hogy a tó osztrák oldalát a magyar szakasszal együtt fedezzétek fel.

Járd be velünk az országot!