Az esztergomi bazilika

Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházEsztegomBudapest környéke turisztikai térség

Esztergom legmagasabb pontján, a dolomitos várhegyen tornyosul a város legfőbb látványossága, az esztergomi bazilika. A klasszicista stílusban épült főszékesegyház 100 méteres magasságával hazánk legnagyobb és méreteit tekintve a Európa egyik legnagyobb bazilikája. Az épület azonban nemcsak a külsejével, hanem izgalmas történetével is elkápráztat majd titeket.

Közel ezeréves múlt

A Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház monumentális épülete 47 év alatt épült fel, 1869-ben készült el. A bazilika története viszont ennél jóval régebbre nyúlik vissza: a források szerint a közelben épült fel az ország legelső temploma, ahol államalapító királyunkat, Szent Istvánt is megkeresztelték. A bazilika helyére először ő építtetett templomot, amit 1180-ban egy tűzvész teljesen tönkretett. A sors aztán a bazilika többi elődjét sem kímélte: a török ostromok alatt megsérült, Esztergom eleste után a szentélyt lerombolták, és az épületet dzsámiként használták. 1594-ben, a vár visszavételéért indított harc közben egy robbanás miatt szinte teljesen megsemmisült, csupán a Bakócz-kápolnát sikerült megmenteni – a kápolnát 1823-ban Packh János tervei alapján 1600 darabra szétbontva, majd tájolását megváltoztatva az új székesegyházba beépítve megőrizték az utókornak, így ma is megtekinthető. A ma látható épület építési munkálatai sem folytak zökkenőmentesen, hiszen többször félbeszakadtak, majd újra és újra áttervezték az alaprajzot. Az idők során négy érsek és négy építész vezette a munkálatokat – köztük Packh János és Hild József, akiket koruk kiemelkedő építészei között tartottak számon. Az épület 1856-ban még nem készült el teljesen, mégis sor került az ünnepélyes felszentelésére. Ekkor hangzott el először Liszt Ferenc Esztergomi miséje (Missa Solemnis), amelyet a zeneszerző erre az alkalomra komponált, és személyesen vezényelt. A II. világháború alatt a bazilikát súlyos támadás érte: körülbelül 95 gránát és bomba hullott rá, aminek következtében az oszlopcsarnok és a kupola is megsérült. A helyreállításokat követően visszanyerte régi pompáját, 2005-ben pedig impozáns díszkivilágítást is kapott.

Lélegzetelállító vizuális élmény

Az esztergomi bazilika abból a szempontból is különleges, hogy a főhomlokzata keletre néz, mivel csak így tudták a bejárathoz vezető lankás feljárót kialakítani. Ezért a szentély – más templomokéval ellentétben – az épület nyugati, Dunára néző részén található. A görögkereszt-alaprajzú épület méretei tiszteletet parancsolók. Érdemes egy kicsit elveszni a hatalmas oszlopcsarnokban, megcsodálni a kőcímereket és a szobrokat. Miután kívülről körbejártátok a hatalmas épületet, szánjatok időt a belső tér felfedezésére. A templom egyéni és liturgikus célú látogatása ingyenes, fizetni csak az altemplom, a főszékesegyházi kincstár, a panorámaterem, valamint a kupolakilátó megtekintéséért kell.

A panorámateremnek nevezett térsor a kincstár programjainak biztosít helyszínt: különböző kerekasztal-beszélgetéseknek, előadásoknak, koncerteknek és gyerekprogramoknak ad otthont. A bevezető részben a főszékesegyház építésének egy-egy időszakát mutatják be, a középső teremben egy kávézó vár titeket, ahol egy frissítő kávé mellett csodálhatjátok meg a dunai panorámát. A harmadik szakaszban pedig interaktív módon ismerhetitek meg a bazilika történetének érdekes fejezeteit. A kalandvágyók négyszáz lépcsőfokon juthatnak fel a kilátóba, ahonnan gyönyörű látkép nyílik a városra, a Mária Valéria hídra, Párkányra és a Dunakanyarra, tiszta időben pedig a Tátra csúcsait is felfedezhetitek a horizonton. Ha az épület minden pontját bejártátok, sétáljatok egyet a főszékesegyház keleti főhomlokzata előtt elterülő Szent István téren, és ne hagyjátok ki az Esztergomi Vármúzeumot se. 

Járd be velünk az országot!