Szent István-bazilika – Budapest legnagyobb temploma

Előfordulhat, hogy már elmentetek előtte, azt viszont egészen biztosan tudjátok, hogy a bazilika Budapest legnagyobb temploma. De vajon az izgalmas történetét is ismeritek?
Az V. kerület szívében álló neoreneszánsz épülethez három híres építész neve is kapcsolható. 1851-ben Hild József kezdte el a munkálatokat, majd Ybl Miklós vette át a stafétát, végül 1906-ban Kauser József volt jelen a zárókőletételnél. A 96 méter magas épületet a II. világháború megtépázta, majd 2003-ra felújították, most régi pompájában csodálhatjátok meg kívül-belül.

A bazilika, amellett, hogy a monumentális épület látványnak sem utolsó, otthont ad a kincstárnak, ahol többek között legfontosabb ereklyénket, a Szent Jobbot is őrzik. De az épületben helyezték végső nyugalomra Puskás Ferencet, így a focirajongók leróhatják kegyeletüket a világhíres futballista sírjánál is. Csupán 364 lépcsőfokot kell megtennetek ahhoz, hogy az épület kupolájából egészen más perspektívából csodálhassátok meg a várost. A látvány pedig mindenért kárpótol majd. 

A bazilika helyén a XVIII. században még színház állt, ami állatviadalairól volt híres. A templom megépülése előtt, 1838-ban a várost óriási árvíz sújtotta, ami később a nagy pesti árvíz néven vonult be a történelembe. A tér, amin most az épület áll, kiemelkedett a pesti síkságból, így menedéket adott több száz embernek a katasztrófa idején. A túlélők isteni csodának tartották, ami velük megesett, éppen ezért pénzzel is támogatták, hogy a megmenekülésük helyszínén templom épüljön. Persze kellett pár év, mire valóban elkezdődtek a munkálatok. Az építkezés Hild József felügyeletével indult el 1851-ben. Később Ybl Miklós vette át az építtetést, és a korábbi klasszicista formavilágot neoreneszánsz megoldásokkal váltotta fel. Ybl Miklós egyébként a kor legismertebb magyar mestere volt, az ő nevéhez köthető többek között az Operaház és a Várkert Bazár épülete is. A bazilika munkálatait végül Kauser József fejezte be 1905-ben.

A II. világháború idején a stramm épület pincéjében vészelte át a bombázásokat a Magyar Országos Levéltár értékes gyűjteménye és sok menekült is. A templom, mint ahogy a város is, súlyos károkat szenvedett, a teljes tetőszerkezet cserére szorult. 1983-ban a városvezetés a teljes felújítás mellett döntött, ami végül 2003 augusztusában fejeződött be.