Vajdahunyad vára

1893-ban pályázatot hirdettek egy új épületcsarnok tervezésére azzal a céllal, hogy annak falai között kapjanak helyet a millennium alkalmából megrendezendő kiállítások. A pályázat nyertese Alpár Ignác lett, így az ő tervei alapján készült el az említett kiállításokat befogadó Vajdahunyad vára, először ideiglenes jelleggel, majd később tartós anyagokból is megrendelte a főváros. Az elkészült épületegyüttest végül 1896. május 1-jén adták át ünnepélyes keretek között, 1897-ben pedig az akkori Mezőgazdasági Múzeum költözött a vár falai közé.

A monumentális Vajdahunyad vára azzal a céllal épült, hogy bemutassa a hazai építészettörténet addigi ezer évét, felvonultatva a különféle korstílusokat és építészeti jellegzetességeket. Az építményt eredetileg Történelmi Épületcsoport néven emlegették, később ragadt rá a Vajdahunyad vára elnevezés: Alpár ugyanis a Hunyadiak középkori váráról, az erdélyi vajdahunyadi várról mintázta a leghangsúlyosabb elemet, a várkastély főhomlokzatát. 

A történelmi Magyarország területén magasodó, meghatározó építmények jellegzetes elemeit fedezhetjük fel a Vajdahunyad várában. Így például a jáki templom román stílusú kapuját, a pécsi dóm kápolnarészletét, illetve a szepescsütörtöki Zápolya-kápolna részleteit is felismerhetjük, de a brassói Szent Katalin-bástya, a gyulafehérvári Károly-kapu és a bártfai városháza erkélye is felbukkan a Vajdahunyad vára falai között. Mindezek mellett Alpár a lőcsei és a besztercebányai pártázatos házakból és a gödöllői királyi kastélyból is átemelt részleteket.

A Vajdahunyad vára főbejáratát az oroszlános kőhídon keresztül közelíthetjük meg, mely a középkori úgynevezett „Hidaskapuhoz” vezet. Érdekesség, hogy az itt látható jellegzetes csapórács csupán csak díszlet, ezt – eredeti középkori „társaival” ellentétben – nem lehet leereszteni. A román, gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyek között az egyik leglátványosabb elemként említhetjük azt a küllős rózsaablakot, melyet a kor legnagyobb mestere, Róth Miksa készített.

A Vajdahunyad vára azért is nagyon közkedvelt, mert itt találjuk Anonymus közel 2 méter magas szobrát, melyet Ligeti Miklós készített a Gesta Hungarorum szerzőjéről. Rajta kívül több magyar szakíró szobrát is felfedezhetjük itt, például Mitterpacher Lajos, az agrártudományok hazai úttörőjének alakját, Nagyváthy Lajos agronómust, Pethe Ferenc és Tessedik Sámuel gazdasági szakírókat. A vár udvarán kapott helyet Károlyi Sándor gróf, egykori földművelésügyi miniszter szobra is – a padon ücsörgő közgazdász alakját Stróbl Alajos mintázta meg 1908-ban. Az említett nevezetességeken túl a „magyar Drakula”, vagyis a hírhedt grófot a filmvásznon halhatatlanná tevő Lugosi Béla színész Hartmut Zech német szobrász alkotta mellszobra is felfedezhető a Vajdahunyad vára falai között.