Tihanyi barátlakások - Remetetelep

A Barátlakások története a 11. században kezdődött, amikor a tihanyi apátságot is alapító I. András király feleségével, a kijevi Anasztáziával ortodox szerzetesek és papok érkeztek az országba. Az ő egyik csoportjuk telepedett le a tihanyi Óvár északi, 20-30 méteres bazalttufa falába, az Oroszkőbe vájt cellákban, amelyhez kápolna és szerzetesi ebédlő is csatlakozott. A szerzetesek egészen a 14. századig éltek itt, ekkor valószínűleg egy nagyobb sziklaomlás miatt hagyhatták el lakhelyüket. Az általuk vájt barlangok azonban őrzik az emléküket – ez a Kárpát medence, sőt, egész Közép-Európa egyetlen hasonló, viszonylagos épségben maradt remetetelepe.

A remeték keresve sem találtak volna jobb helyet a csendes léthez a vaddal teli erdőben, közel a tóhoz és Tihany egyetlen forrásához, az Oroszkúthoz. Sajnos egykori lakásaikat az itt tartózkodásuk végét jelentő sziklaomlás után sem kímélte az idő: 1942-ben még 9 cellát és 8 kisebb fülkét tártak fel, 1983-ban pedig, az úgynevezett leánylakásokkal együtt, 7 remetelakot azonosítottak, ma már csak 3 épen maradt üreg látogatható. Ezeket azonban 1994-ben megerősítették, hogy elkerüljék a további romlást. 

A barlanglakásokhoz kényelmes ösvény vezet fel, amelynek több pontjáról is festői a kilátás a tóra. A kikötőből indulva tábla is jelzi az irányt, az útvonal gyerekek számára is járható. Már csak az út hangulata miatt is érdemes felkapaszkodni ide, a szokásos tihanyi turistalátványosságtól félre eső rejtett kincshez. Az egyedülálló építészeti értéket képviselő egykori remetelakok is ámulatba ejtők. A legfontosabb az első helyiség, amelyben egy megemelt szentélyt, egy kőoltárt, és egy sírhely maradványát is látni. A túra után irány vissza az apátsághoz, ahol az egyik legrégibb magyar nyelvemléknek számító alapítólevél mellett a barlanglakások szerzeteseit ide telepítő I. András király síremlékét is megtekinthetitek. Pihenésképpen hűsöljetek egy pohár finom levendulaszörp – felnőttek esetében akár levendulás sör vagy rozé – mellett.