Az ókori rómaiak nyomában Szombathelyen

Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház
Szombathely
Bük–Sárvár turisztikai térség

Szombathely Magyarország egyik legrégebbi városa, és bár népszerűségben nem versenyezhet Kőszeggel vagy a gyógyfürdői miatt kedvelt Sárvárral, van itt valami, ami igazán egyedivé teszi: a római kori emlékei.

Szombathely római kori elődjét, Savariát az első betelepülő rómaiak alapították Kr. u. 50 körül. A magyar városok római korban is létező elődei (Pécs, Buda, Sopron) közül elsőként kapott városi rangot Claudius császártól. Áthaladt rajta az Észak-Európából a Földközi-tengerig tartó kereskedelmi útvonal, a borostyánkőút is, sőt, ennek köszönheti létrejöttét, mert a Pannóniát érintő nyugati szakaszon szükség volt egy központra. A városban templomokat emeltek, közfürdőket, középületeket létesítettek, itt született (majd Itáliában nevelkedett) az ókori Európa egyik nagy szentje, Szent Márton. Savaria fénykorának a népvándorlás vetett véget, a legenda szerint Attila hun király vette be a várost, de ebben szerepet játszhatott egy pusztító földrengés is, ami miatt a város lakói Itáliába menekültek.

Ízisz szolgálatában

Az ideérkezőt okkal izgatják tehát az ókori emlékek, amelyekből bőven akad a megyeszékhelyen. Egy egy-két napos látogatás során ezeket alaposan fel lehet térképezni. Az ország egyik legrégebbi és legnagyobb vidéki múzeumában, a Savaria Múzeumban rendkívül gazdag római gyűjteményt tekinthetünk meg, de a legismertebb római kori emlék mégiscsak a világhírű Iseum. Méretében a világon csak az alexandriai és a római Ízisz-templom előzi meg az ismert Ízisz-templomok közül. Ízisz a legismertebb egyiptomi istennő volt, a nőiesség, a hitvesi hűség, az anyai szeretet, a szél, a hajózás, egyszóval sok pozitív dolog megtestesítője volt, így nem csoda, hogy a Római Birodalom oly távoli szegletéből kultusza eljutott Pannóniába is. A szentély márványfaragványaira egy véletlennek köszönhetően bukkantak rá, a régészeti feltárás 1955-ben kezdődött. Az Iseum egyedülálló abból a szempontból, hogy rekonstruálták, és vallástörténeti kiállítást is berendeztek benne (ez az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház), ahol az 1955–1963 és a 2001–2010 közötti ásatások legfontosabb leleteit, a homlokzati domborműveket, a kultuszszobrokat, a szertartásokhoz használt kellékeket kiállították. Megismerhetjük az Ízisz-kultuszt és Pannónia római kori vallástörténetét, de egy magángyűjteményt is 1908-ból, mely egy testvérpár egyiptomi utazása során gyűjtött régiségeket tartalmazza, és háttérül szolgál az Ízisz-kultusz megértéséhez. 

Az ATM-be zárt időkapszula

Az Iseumhoz tartozik egy egészen furcsa urbánus jelenség, a Fő téri OTP-bankfiók alatti kiállítótér is, amelyet csoportos sétákon lehet látogatni, és az egykori déli belváros utcarészleteit, a 6 méter széles főutcát, az alattuk húzódó csatornákat tárja elénk. A bankfiók kuncsaftjai (ügyintézésre várakozva) egy üvegpadlón át vehetik szemügyre az egykori római útkereszteződést és a csatornákat. A Fő tér egyébként Szombathely szíve, ha itt járunk, vessünk egy pillantást a régi Szombathelyi Takarékpénztár Egylet székházának jelenleg üzletközpontként működő szecessziós palotájára.

Ha a kövek beszélni tudnának…

Savaria legnagyobb összefüggő ókori maradványát a Pannónia-kutató Járdányi Paulovics István régészről elnevezett romkertben csodálhatjuk meg a székesegyház szomszédságában. Itt állt a monumentális palota, ahol római császárok is megfordultak. Az 1932-ben elkezdett feltárások során utcák, lakóépületek, középületek, műhelyek, fazekaskemencék és egy kivételes mozaikfelület kerültek felszínre. A romkertben végigsétálhatunk azon a bazaltkő borítású úton, amelyen egykor római saruk meneteltek, megnézhetjük az egykori Mercurius-szentély, a palota, a nyolcszögletű fürdőház romjait vagy a fazekasmesterség leleteit bemutató kiállítást.

Savaria kövei

A romkert melletti Berzsenyi Dániel téren egy látványos beltéri kiállításon, a Sala Terrena tárlatán vehetünk szemügyre további római kori kincseket. A püspöki palota földszinti díszterme önmagában is mutatós, pompás antik tematikájú festmények díszítik. Itt mutatják be Savaria köveit, melyek a szombathelyi egyházi épületek építése, illetve a középkori vár bontása közben kerültek felszínre. Az oszlop- és szobortöredékeket, sírkőfeliratokat már 1784-ben kiállították a püspöki palotában, a Sala Terrena ezzel Magyarország első archeológiai kőtára és múzeuma lett. Érdemes bejárni a püspöki palota egyéb termeiben megrendezett kiállításokat is, a késő barokk palota Szombathely egyik nevezetessége. 

Szent Márton nyomában

Szombathelyen található az ország legrégebbi és leghosszabb ideig használatban lévő köztemetője is, ahová a rómaiak és az első keresztények temetkeztek, és melynek területén állt egykor Szent Márton szülőháza; a helyén emelt Szent Márton Látogatóközpont római és ókeresztény emlékeket egyaránt bemutat. Ha jobban elmélyülnénk a római kori mindennapokban, keressük fel a Történelmi Témaparkot, ahol korabeli körülmények között próbálhatjuk ki, milyen volt Pannóniában élni. 

Vissza a mába!

Ha úgy érezzük, telítődtünk az antik életérzéssel, több más múzeum és látnivaló közül válogathatunk Szombathelyen. A Schmidt-gyűjtemény, a Szombathelyi Képtár, a Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont, a gyönyörű székesegyház mind izgalmas kikapcsolódást kínál. Ha ez nem volna elég, vízibiciklizhetünk a Csónakázó-tavon, bejárhatjuk a mellette lévő Vasi Skanzent, vagy feltöltődhetünk természeti látnivalóval a Kámoni Arborétumban és Ökoturisztikai Központban.

Járd be velünk az országot!