A Márton-nap egy egészen komplex ünnep – egyházi, népi és társadalmi vonatkozásokkal. Egyrészt a régi paraszti világban ekkorra, november környékére végeztek a földeken a betakarítással, és ebben az időben kapták meg a béresek az éves fizetségüket. Ráadásul ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert az a jószág pusztulását okozta, így jó ok és alkalom adódott a mulatságra. A Márton-napi dínom-dánom egyben az utolsó nagy vigadalomnak is számított – az akkori hagyományok szerint tartott – negyven napos adventi böjt előtt.