Izgalmas időutazásra hív a török kori Pécs

Gázi Kászim pasa dzsámijának halványzöld kupolája Pécs első számú jelképe. A széchenyi téren büszkén álló épület eredetileg keresztény templom volt, Gázi Kászim pasa építtette át dzsámivá a 16. században. A törökök kiűzése során dúló harcok megkímélték, csupán a hozzá tartozó minaret sérült meg. Később aztán a jezsuita rend vette birtokába, és alakította vissza katolikus templommá. Álljatok meg a tér közepén, és figyeljétek meg, hogy a mecset egy picit ferdén áll. Ez nem véletlen, az épület ugyanis így hajol meg Mekka felé.

A másik kimondottan jó állapotban fennmaradt török emlékünk Jakováli Hasszán pasa dzsámija – ráadásul az egyetlen, ami a hozzá tartozó minarettel együtt állta ki az idő próbáját. A Jakováli dzsámi mellett épült fel a mevlevi dervisek kolostora. Ők a kerengő dervisek, akiknek a szertartása szellemi UNESCO Világörökség. A négyszög alaprajzú dzsámiból falépcső vezet fel a minaret felé, amelynek belsejéből újabb 87 lépcsőfok visz fel a körerkélyre.

A török megszállás nemcsak művészeti és kulturális kincseket hagyott ránk, de a fürdőkultúránkon is komoly nyomot hagyott. Pécs városa a török időkben a történészek szerint három fürdővel is gazdagodott, ezek közül azonban ma már csak egynek, Memi pasa hamamjának romjai tekinthetők meg. Az árulkodó részleteket figyelve képzeljétek magatok elé a fürdőt eredeti pompájában: előcsarnokában díszes csobogókúttal, a falak mentén pihenőpadokkal, kupolás fedelével, rajta hatszögű nyílásokkal, amelyek a fürdő megvilágításáért feleltek. 

Idrisz baba szent életű ember volt, Allah közeli barátja. Türbéjét azonban nem csak ezért éri meg felkeresnetek, hiszen két fennmaradt török síremlékünk egyike. Az oszmán temetkezési hagyományoknak megfelelően a kupolás, centrális épület alapja nyolcszögletű, homlokzata vakolatlan.