Sopron történelmi belvárosa szinte egyetlen hatalmas műemlékegyüttes. Ha szeretsz olyan lenyűgöző kulturális trófeákat begyűjteni, mint a Tűztorony, a Kecske-templom, a Múzeumnegyed vagy a középkori városfalak, utazz az ország legnyugatibb szegletébe.
Budapest után az ország második műemlékekben leggazdagabb városa nem véletlenül birtokolja több évtizede az Európai Műemlékvédelmi díjat, hiszen gazdag történelemmel büszkélkedhet a római kortól a középkoron át a barokkig, és minden korszakból tud lenyűgöző emlékeket mutatni a látogatónak. Ráadásul külleme is annyira szemrevaló, hogy 2016-ban beválasztották a harminc legszebb európai város közé. Készítsd hát a kamerát, és vesd be magad a kulturális élvezetekbe!
A Storno-ház, a Fabricius-ház, a Tábornok-ház és a Tűztorony összekapcsolásával kialakított Múzeumnegyed megújult kiállításai láncolatot alkotva tárja fel a város izgalmas múltját, hiszen ez mind-mind olyan épület, amelynek története egybeforrt Sopronéval.
A Múzeumnegyed főbejárata a Tábornok-ház, innen indulva fedezheted fel a Főtér legszebb épületeit, amelyek a letűnt korokba repítenek. A Fabricius-ház a 17-19. századi polgári lakáskultúrát tárja fel, s mivel az épület ókori középület maradványaira épült, római kori kőtárt is kialakítottak benne. A csendes boltívek alatt maguk a „suttogó kövek” mesélik el évezredes történeteiket.
A Fő tér egyik ékessége, a Storno-ház önmagában is szemet gyönyörködtető saroképület, ahol a nagy restaurátor múlttal rendelkező család historizáló művészlakásába érkezünk. Szánj erre sok időt, lassan szemléld a híres Stornó-gyűjtemény egyedi darabjait, megéri elmerülni élvezetükben! Azt is jó tudni, hogy a ház olyan hírességeket látott egykor vendégül, mint Liszt Ferenc, de a 15. században Mátyás király is vendégeskedett itt, ennek állít emléket a Múzeumnegyed egyik kiállítása.
Bár a torony kecses hagymakupolája révén barokk külsőt sugároz, alsó, hengeres törzse római kori falmaradványokra épült, elegáns reneszánsz körerkélyét az 1676-ban pusztító tűzvész után készítették. Az egykor itt szolgálatot teljesítő őröknek nemcsak akkor volt fontos szerepük, ha tüzet észleltek a városban, de a közelgő ellenségre is figyeltek, sőt arra is gondjuk volt – védve a jó helyi bort –, hogy jelezték a városnak, ha idegenek bort akartak behozni. De egészen 1829-ig a toronyőrök városi zenészként is működtek – muzsikáltak a városi ünnepeken, esküvőkön, és a temetéseken is.
A Főtéren emelkedő templomot a ferences rendi szerzetesek kezdték építeni a 13. században, kibővítése azonban 1410-ig tartott. Bár hivatalosan a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templom a neve, mégis mindenki Kecske-templomnak hívja. A történet szerint a város egyik leggazdagabb polgára egy gyilkosság miatt úgy vezekelt Isten előtt, hogy a vagyonát az egyházra hagyta. Az adományból megnagyobbították a templomot, és a kapuja fölé a család címerében szereplő kecske-figura került, innen a szokatlan elnevezés.
A templom jelentőségét az is emeli, hogy számos történelmi esemény – koronázások és országgyűlések – színhelye volt.