Gül Baba Türbéje

Az általa nemesített rózsák pedig messze földön híresek voltak szépségükről. Szüksége is volt erre a jó PR-ra, mert az illatszer-árusításban komoly érdekeltségei voltak. A hagyomány szerint a XIX. század végén a Rózsadomb környéke is Gül Baba után kapta a nevét, hiszen a dervis megérkezte után azonnal egy lépcsős rózsakertet alakított ki a budai hegy erre a részre eső délkeleti lejtőjén. Gül Baba jólelkű, nemes jellemű dervis volt, aki az iszlám egyik szerzetesrendjének, a bektasi dervisrendnek a tagjaként a szultánok egész sorát szolgálva hirdette a Korán igéjét. Már rögtön Buda várának elfoglalásakor megsebesült, majd hamarosan a dzsámivá (imaházzá) alakított – mai Mátyás – templomban meg is halt. A sírjához emelt sírboltot a III. budai pasa építtette. Budát 1686-ban az egyesített európai csapatok visszafoglalták, így a törökök kivonultak, Gül Baba türbéje pedig a jezsuita rend tulajdonába került, akik saját ízlésük szerint „keresztényebbé” alakították a helyet. A rend feloszlatása után a magántulajdonba került telket végül 1861-ben Wagner János építész vette meg, aki az 1880-as évek közepétől mintegy 20 év alatt építette köré családi nyaralónak szánt villáját. A következő jelentős esemény a síremlék történetében 1914-ben volt, ekkor nyilvánították műemlékké és kezdték meg felújítását

 A Barhucz Lajos antropológus által vezetett ásatáson a türbe közepén találtak egy idősebb, erős felépítésű, 164 cm magas csontvázat, amelyet Gül Baba maradványiként lehetett azonosítani. A türbét a II. világháborús bombázásoktól az azt körülölelő Wagner-villa falai védték meg. A helyreállítási munkálatokba a ’60-as évek elején fogtak Pfannl Egon tervei nyomán. A ’70-es években kilátót is készítettek a türbe köré. Ekkortájt lett felkapott találkahely, mert a sorsdöntő randevúkhoz kellően romantikus hátteret biztosított a vadregényes, de a Dunára néző árkádos romkertecske. A folyamatos állapotromlás után az 1990-es években került sor a türbe újabb felújítására. A legutolsó, 2018-as restauráció óta tizenkét turbános sírkőmásolat idézi meg az egykori török temetőt és ennek a felújításnak a keretében a rózsakertek mellé egy levendula- és egy magnóliakertet is kialakítottak. Az átépítés során az oszlopcsarnok alagsorában egy több termes kiállító rész is helyet kapott, és egy igazi török kávézó is üzemel itt.

A kiállításon Gül Baba történetén kívül a dervisek világát és az oszmán-törökök magyarországi szerepét ismerhetjük meg néhány korabeli tárgyon és diorámán keresztül. Maga a türbe épülete nyolcszög alapú, ólom borítású kupolával fedett, bejárata pedig Keletre néz. Egyedüli dísze egy tégla szamárhátív-sor, belsejében egy turbánnal díszített fakoporsó áll. A kilátóbástyákból lenyűgöző panoráma nyílik még ma is a városra. A déli kilátóbástya alatt, a felső kertben áll egy öreg gesztenyefa, amelyet állítólag még Wagner János építész ültetett, amikor a villáját építette az 1800-as évek végén. Mivel a hely nem csak műemlék jellege, muszlim szertartásai, hanem ténylegesen gyönyörű rózsái miatt is híres, így érdemes a tavaszi-nyári időszakban ellátogatni ide, amikor virágoznak és illatoznak szépen gondozott rózsabokrai. Ha még nem jártál itt a 2018-as, újbóli átadás óta, mindenképp nézd meg, hol randiztak ősapáink!