Gellért Gyógyfürdő és Uszoda

Gellért Gyógyfürdő és Uszoda
Budapest
Budapest környéke turisztikai térség

A Szabadság híd budai hídfőjénél álló Gellért Gyógyfürdő és Uszoda Budapest egyik legismertebb fürdője. 1911-ben szecessziós stílusban kezdték meg az építését a hozzá tartozó Gellért Szállóval együtt. Külső és belső medencéi egyaránt termálvízzel vannak feltöltve, kivéve a belső, 26 °C-os úszómedencét. 1926–27-ben a korabeli Európában egyedülállónak számító hullámmedencét építettek a fürdő parkjának területén. 

Budapest számos izgalmas fürdője közül a Gellért a mai napig az egyik legnépszerűbb. Azon fürdőink közé tartozik, aminek elődje már a török idők előtt is látogatott volt. A XIII. századból vannak róla az első írásos emlékeink, a török hódoltság ideje alatt egy Acsik ildizsa nevű fürdő állt a mai Gellért helyén. Az ősforrás egyébként, amiből a Gellért és a korábbi fürdők táplálkoznak, a Szent Gellért tér sarkán van, körülbelül ott, ahol a hegy lábát a Szabadság híddal összekötő zebra véget ér.

A hódoltság után a fürdő egy ideig magánkézben volt, ezt követően Buda városához került, majd ismét magánkézbe. Az akkor Sáros fürdőnek nevezett, fedett, pajtaszerű létesítményt főleg a helyi polgárok, illetve a környékbeli kisebb városok és falvak közönsége látogatta. Nevét jó minőségű iszapjáról kapta, mely Buda-szerte ismert volt.
1894-ben, a Ferenc József híd építésekor a mai Szent Gellért teret is rendezni kezdték – ekkor döntött úgy a főváros, hogy a fürdőt és az ahhoz tartozó telket kisajátítják, és egy modern szállodával együtt új, a korszak igényeinek megfelelő fürdőt építenek a helyére. A munkálatok 1911-ben kezdődtek, de az I. világháború miatt csak 1918 szeptemberében nyitott meg a Lechner Ödön szellemi örökségét követő Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr és Sterk Izidor tervezte szecessziós épületkomplexum. A szálloda az akkori Budapest legelegánsabb luxusépülete volt, a lakosztályokat és szobákat termálvizet is szolgáltató fürdőszobákkal látták el, a gyógyfürdő pedig a XX. század eleji Európa egyik legkorszerűbb intézményévé vált.

1927-ben nyílt meg a kültéri medence is, melyet egy akkoriban egyedülálló hullámokat generáló géppel is kiegészítettek – ez a gép a mai napig felelős a kültéri hullámokért.

Gellért Gyógyfürdő és Uszoda

A szálloda mindenkori vezetősége kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a Gellért neve megmaradjon – kevesen tudják például, hogy a konyháját ebben az időszakban a Gundel bérelte –, az egymást érő több száz fős fogadásokat hibátlanul kiszolgálni pedig nem volt kis teljesítmény.

Annak ellenére, hogy a háború megviselte, a szálloda és a fürdő is kinyitott a következő évben, az épületet pedig az azt követő évtizedekben, több hullámban renoválták. A Gellért fürdőben nyolc medence várja a vendégeket, hat bel- és két kültéri, hét termálos és egy úszómedence. Ezenkívül természetesen megtaláljuk a szaunát és a gőzfürdőket is, nyáron pedig az árnyas, Gellért-hegyre felfutó kertben napozhatunk. A Gellért fürdő termálvizének összetétele kiemelten alkalmas reumatikus és keringési problémák kezelésére.  

A Gellértbe azonban nemcsak a medencés élmények miatt érdemes ellátogatni – az épületben és a kertben ugyanis csodálatosan gazdag szecessziós kincseket és a kor művészeinek alkotásait figyelhetjük meg. A Kelenhegyi útról nyíló főbejárat és előcsarnok üvegkupolája Róth Miksa műhelyében készült, Buda halálát mutatja be. Az uszodába lépve a mozgatható üvegkupolát csodálhatjuk meg, a 2013 óta koedukált, egykor férfi és női termálrészlegekben pedig a Zsolnay-gyár mesebeli, türkiz színű csempéit csodálhatjuk meg. Ugyanitt találhatók egyébként Ligeti Miklós majolikaszobrai is, a Kisfiú teknőccel, illetve a Csókolózó gyermekek.

 


A Gellért fürdő népszerű forgatási helyszín is – hazai és külföldi produkciókban rendszeresen szerepel –, láthattuk a Moszkva térben, A miniszter félrelépben, de az Eddy Murphy és Owen Wilson főszereplésével készült Én, a kémben is.
 

Járd be velünk az országot!