Füzéri vár

A füzéri vár az ország olyan magánföldesúri várainak egyike, amelyek már a tatárdúlás előtt álltak. Lesd meg, kik voltak e végvár birtokosai, és hogyan éltek a középkorban! A vár nevével első ízben egy 1264-ben kelt oklevélben találkozhatunk, egy későbbi, 1270-es oklevél szerint pedig a vár birtokosa a XIII. század első felében egy bizonyos Kompolt nembeli „vak Andronicus mester” volt, akitől II. András király vásárolta meg. Egy másik okirat szerint IV. Béla lányának, Anna hercegnőnek adta Füzért, a hozzá tartozó uradalommal együtt, akitől aztán fivére erőszakkal elvette.

1320-ban Füzér királyi várként bukkan fel újra. Luxemburgi Zsigmond király 1389-ben Perényi Péter fiainak adományozta a várat. A Perényiek jelentős építkezéseket folytattak Füzéren a XV–XVI. században. A mohácsi csatát követően Perényi Péter koronaőr egy évig itt őriztette a Magyar Királyi Szent Koronát, mert Szapolyai János 1526-ban történt megkoronázása után a magyar koronát nem Visegrádra, a szokott őrzési helyére vitte, hanem Füzérváron helyezte biztonságba. Mivel a várat nem tudták bevenni, Szapolyai emberei 1529-ben felégették a vár alatti portákat. 1562-ben egy Jakab nevű kassai mester építkezett a várban. Bizonyára ekkor alakították át a vár lakószárnyait reneszánsz stílusúra. 1567-ben a Báthory család szerezte meg a birtokot, majd 1626 körül Bethlen Gábor csapatai állomásoztak itt. Amikor Báthory István országbíró utód nélkül hunyt el, unokahúga, Nádasdy Ferenc özvegye: Báthory Erzsébet örökölte meg a várat. Ő nem meglepő módon gyermekeire hagyta a Báthory-vagyont. Füzér az osztozkodás során végül Nádasdy Pálnak jutott. Örököse, Nádasdy Ferenc 1654-ben elzálogosította, majd Mosdóssy Imre kamarai tisztviselőnek és feleségének adta a várat és annak megmaradt uradalmát. 1676-ban a császári csapatok – ahogy azt az egész országban tették – lerombolták és felégették a korábban helyőrségként szolgáló várat. A Rákóczi-szabadságharc után maga a falu is teljesen kihalt. 1934 és 1936 között kisebb állagmegóvási munkákat végeztek a várromokon, az uradalmat 1686-tól birtokló Károlyi-család költségén. Végül csak 1977-ben kezdték meg a vár régészeti feltárását – a munkálatok jelenleg is zajlanak. A vár helyreállítása az 1990-es években kezdődött, és napjainkban is több fázisban folyik.

Pár éve felépült az alsóvár, megújult a felsővár várkápolnája, palotaszárnya és alsó bástyája is. Amit látsz, egy műemlékvédelmi kísérlet: a rekonstrukciót építészek tervezték korabeli leírások, hiteles ábrázolások és saját elképzeléseik alapján. Azaz nemcsak állagmegóvás, újjáépítés is történt. Így az enteriőrök egyfelől tényszerűek, másfelől a fantázia szülöttei, noha a korabeli inventáriumok – vagyis leltárak – részletesen leírták a helyiségek minden egyes motívumát, berendezési tárgyát. A patkó alakú épületegyüttesnek van egy női és egy férfiszárnya.

A női palotaszárny tornáca a reneszánsz kertre nyílik. A férfiszárny – más néven öregpalota – rejti magában a lovagtermet. Ebből nyílik egy magasan ívelt, gótikus kápolna, amely Zsigmond korában, vagyis az 1400-as években épült. Ha felnézel, a boltozat indítóbordái alatt baldachinos szoborfülkéket láthatsz. Ezek megszólalásig hasonlítanak a kassai dóm szoborfülkéire. A vár ebben az állapotában tökéletes forgatási helyszíne lehetne egy kosztümös történelmi filmnek. Lelki szemeiddel már szinte látod is, amint a főhős a falon éppen leereszkedik az egyik toronyból, miközben a Bordó Sárkány Régizene Rend egyik dala szól a háttérben. Ha már a falakat említettük, akkor érdemes szemügyre venni a griffmadarat formázó esővízköpőket, amelyek a külső falak csapadék elleni védelmét biztosítják.

A griffmadár mint címerállat sok más helyen is visszaköszön a várban. Füzérre érkezve a település főbb látnivalói közül először a látogatóközpont esik az utadba, majd a Szent István római katolikus templom mellett található kereszteződésnél jobbra, ezt követően balra fordulva – körülbelül 100 méter után – a Füzéri Tájház Portákhoz érsz. Itt két épület található, melyek a XIX. és a XX. század egy-egy időszakát mutatják be. A régebbi épület 1879-ben épült, és a XIX. századi paraszti kultúrát és életmódot szemlélteti. Az újabb épület, a Múltidéző ház, melynek hangulata az 1940–1970-es évekbe repít vissza, bemutatja, hogyan fejlődött az élet ezen időszakban.

Ha már itt jársz, akkor ne hagyd ki a község szívében fekvő Nagy-Milic Natúrpark Látogató Központot és a Várgondnokság épületét se! Az interaktív felületeken azok is végigjárhatják a térség főbb nevezetességeit, akik csak nehézségek árán vagy egyáltalán nem tudnak fellátogatni a várba. Viszont a jó hír az, hogy a visszaút mindig, mindenkinek könnyebb, főleg, ha olyan élménnyel leszel gazdagabb, mint ami a füzéri vár mellvédjén vár.