Furcsaságok, érdekességek, legek a magyar várak között

Budai vár
Budapest
Budapest környéke

Magyarország rengeteg várral és várrommal büszkélkedhet. Ezért meglehetősen nehéz ezek közül kiválasztani, mi legyen a következő célpont. Most adunk néhány tippet, ha kifejezetten keresitek az érdekességeket, mert az itt felsorolt várak mindegyike csúcstartó valamiben a többi társához képest. 

A legnagyobb vár: Budai vár

A főváros Dunapartján, a budai várhegy déli csücskén áll a Budai vár, amely a maga 44 674 m2-vel hazánk legnagyobb vára, de világviszonylatban is a hetedik legnagyobb királyi erődítmény. A világ legnagyobb vára a német lovagrend által 1274-ben épített Malborki vár Lengyelországban, amely több, mint háromszor akkora, mint budapesti testvére. Persze most biztos eszetekbe jut Versailles, csakhogy az kastély, akárcsak Szentpétervári Katalin-palota. De térjünk vissza a Budai várhoz! Először a XIII. században erősítettek meg egy mongol támadás után, amikor a budai polgárok egy könnyebben védhető vidéket kerestek. Ma a vár számos építészeti stílus kombinációjából áll, a gótikustól a barokkig. Többször megtámadták és ezt követően mindig az adott korra jellemző stílusban építették újjá. Jelenleg számos közintézménynek ad otthont, és a benne található egykori Karmelita kolostor a magyar miniszterelnök hivatalos rezidenciája.

A legvadregényesebb: Siroki romvár

Hazánk legvadregényesebb várromja, hisz nem csak a pazar kilátást nyújtó várfalak közt, hanem a hegy gyomrába vájt bonyolult alagútrendszerben is lehet kalandozni. E romokat az ország egyetlen barlangváraként is szokták emlegetni, és valóban nem tudunk még egy olyan hazai várról, amelynek egy részét hegy gyomrába vájt folyosók képezik. Persze ezek nem igazi barlangok, hanem a riolittufába vájt járatok és terek, hasonlóan a noszvaji barlanglakásokhoz, vagy a petrai templomhoz. Maga a 296 méteren fekvő várrom egy szép kőúton 10 perces sétával érhető el.

Az erőd, amely 500 évig mindent megúszott

A jelenlegi vár elődjét a tatárjárás után emelték, amelyet azután királyi várrá Károly Róbert tett. Az erődöt 1388-tól birtokló Tari családhoz fűződik Sirok megalapítása, amely vámszedő hely is volt egyben. A XVI. században a várat megerősítették, majd a végvári rendszerbe, mint Eger egyik legerősebb elővára került be. Ezt a funkcióját azután nem töltötte be, mert amikor elindultak a törökök a várat megostromolni, a magyar védők inkább elhagyták a várat. Így komolyabb csatát nem is élt meg, sem ekkor, sem később. Ennek ellenére 1713-ban a Rákóczi-szabadságharc után felrobbantották az osztrákok és sokáig csak pusztult, lakhatatlan volt.

A legmagasabban fekvő várak: Galyavár és Nyesettvár

Nem meglepő módon Magyarország legmagasabban fekvő várhelye és vármaradványa az ország egyik legmagasabb pontjához van közel. Persze nem a legmagasabbhoz, amely a Kékestető, hanem a második legmagasabbhoz, amely Galyatető. Ennek északnyugati nyúlványán található a 837 méteres tengerszint feletti magasságon lévő Galyavár. Sáncai aránylag jól kivehetők, története azonban nem ismert. Valószínűleg bronzkori földvár lehetett itt, melyre a középkorban egy kisebb kővár épült rá. A várat Galyatetővel egy 820 méter magas nyereg köti össze, a többi oldalon kb. 250 méter mély meredek lejtők határolják. 

Csak egy orrhosszal lemaradva

Sőt, Galyatető tömbjétől délre található az előzőtől 25 méterrel alacsonyabban fekvő második legmagasabb vár is: a Nyesettvár. Egészen pontosan Nagy-Galya és Kis-Galya között középen áll a 800 méter magas várhegy, melynek tetején található egy körülírt facsoport, amely a maradványokat takarja. Alatta azonban határozottan kivehető egy gyűrűvár. Roppant mély sáncárkai vannak, hossza 70 méter, szélessége 35 méter. Eleinte pogányvár volt, amelyet később kisebb jelentőségű várrá alakítottak át a középkorban. Sáncaiban különféle időből származó régiségeket lehet találni. A legrégebbi előkerült lehet néhány Árpád-kori cserép volt. A legközelebbi lakott település Gyöngyössolymos.

A legöregebb vár: Szabolcsi földvár és a Abaújvári földvár

Az egyik legrégebbi várunk a szabolcsi földvár. A Tokajtól 12 kilométerre fekvő Tisza parti község északi sarkában, Rakamaz felett, Tokajjal szemben található hazánk leginkább épségben fennmaradt és egyben legnagyobb földvára. Ahogy azt a neve is mutatja, a Kárpát-medencébe letelepedő magyarok egyik törzsfőjének, Szabolcs vezérnek volt a szálláshelye. Ezt Anonymus, III. Béla király jegyzőjének krónikája is megerősíti. Szabolcs a szövetséget kötött hét törzsfő egyikének, Elődnek volt a fia, majd a Csák nemzetség megalapítója.

Így a várat a 950 körül építették a honfoglaló magyarok.


Hogyan kell elképzelni egy földvárat?

 

A fából és földből épült földvárak alapozásához követ is használtak, és a fagerendákat ágcsonkokkal illesztették egymáshoz, az ágcsonkok közét pedig döngölt földdel töltötték fel. Ez adta az egykori építmények erős alapját. Szabolcsi vár esetében a falak a földvár belső szintjéhez képest átlagosan 11 méter magasak voltak, az árterület felől pedig egészen 20 méterig nyúltak fel. Itt a földvárat két oldalról a Tisza határolja, míg a harmadik oldalára egy 7 méter széles és 3 méter mély csatornát építettek, amellyel egy mesterséges szigetet hoztak létre. A sziget főbejáratát pedig híd kötötte össze a szárazfölddel. Az erődítmény három sarkában egy-egy őrtorony állhatott. Ma már csak háromszög alakú földsáncait lehet látni, de így is el lehet képzelni a valódi nagyságát. A vártól nem messze található egy Szent István korában épült háromhajós monostor, amelynek az is külön jelentőséget ad, hogy Szent László király 1092-ben itt tartotta első törvényhozó zsinatát. A román stílusú épület ma református templomként működik.


XI. századi földvárak

 

Kicsit későbbi, de szintén jelentős földvárunk a Hernád mentén található Abaújvár, amely fénykorát a XI. és a XIV. század között élte. Helyén korábban római kori település állt. Maga a földvár egy magasított földsáncra ácsolt, fafallal körbevett erőd lehetett, amelynek fala feltehetőleg mellvéddel is rendelkezett. A XI. században veremházak és fából készült épületek sokasága adott otthont a vár lakóinak. Ebben a korban komolyabb kőből készült épület csak az ispáni udvarház és egy István király rendelete által kötelezően felállíttatott templom volt, amely a kor ízlésének megfelelően román stílusban épült. A vár védelmét könnyűfegyverzetű íjászok és páncélos lovasok egyaránt biztosították. Hasonlóan jól védhető helyre épült a Bódva patak és mocsarainak ölelésében található Borsod vára is, amely közvetlenül Edelény határában található. Ám ugyanilyen technikával épült várak voltak a domonyi vagy a gyönygyöspatai földvárak is.

 

JÁRD BE VELÜNK AZ ORSZÁGOT!