Csodabogyósbarlang

Nevét a bejárata mellett található védett, mediterrán növényről, a szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta, amelynek itt húzódik északi elterjedési határa. A barlang járatai tektonikus mozgások során jöttek létre, melynek következtében főként hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Felépítésében többszintes, hálózatos barlangrendszer, melynek lefelé táguló hasadékai természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot ölelő felső triászkori edericsi mészkőformáció rétegeit. A barlangot az 1990-es években tárták fel – bár rövidebb szakasza már a hetvenes években is ismert volt –, de turisztikai célú kiépítése és használatba vétele csak évekkel később történt meg. Jelenleg ismert járatai 6 kilométer hosszan nyúlnak a föld alatt – Magyarország nyolcadik leghosszabb barlangjaként tartják számon –, mélysége pedig 136 méter.  

A létrákkal kiépített barlangnak az idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyével látogathatók, a park munkatársai szakvezetéses barlangi túrákat szerveznek az érdeklődőknek.

A Csodabogyósbarlang viszonylag könnyen járható jellegének és méreteinek köszönhetően tanbarlangként is látogatható, tehát optimális terepnek számít a barlangjárás és barlangkutatás technikájának elsajátítására, valamint a tektonikus folyamatok és különböző képződmények tanulmányozására. Látványos formakincsének köszönhetően a barlangjárók a Dunántúl egyik leggazdagabb cseppkőképződményegyüttesét is megtekinthetik az egyes szakaszokon: függő és álló cseppkövek, cseppkőoszlopok, lefolyások és zászlók is várják az érdeklődőket. A szervezett túrák kínálata két utat különböztet meg: az alaptúra a Meseország, a Szülőlyuk és a Függőkert fantázianevű helyeken vezet át, míg az extremitást kedvelők az Eiffel torony és a Sípálya nevű szakaszokat is érintik.