Egri vár

Érdemes ellátogatnod Egerbe, ahol sok hasonló történettel leszel gazdagabb! Főként az egri végvárba, ahol 1552-ben megakadt a hírhedt török hadigépezet, így a nyugati országrészek és Erdély összeköttetésben maradtak egymással, és a felvidéki bányavárosok is megmenekültek a török dúlástól. Olyan európai szintű diadal volt ez, amely ötven évre megállította az Oszmán Birodalmat! A lovagvár abba a hőskorba repít vissza, amikor tizenötszörös túlerőnek is ellenállt a magyar elszántság. Az 1552-es török hadjárat a királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség 1551-es egyesítési kísérletének megtorlására indult. A törökök kitartó várostromokkal igyekeztek meghódítani a végvárrendszerrel megerősített Magyar Királyságot. Ez a végvárrendszer hatékonyan működött: egészen az 1510-es évekig ellenállt az oszmán törökök hódítási kísérleteinek. A következő három évtizedben azonban sikerült a törököknek a II. Lajos király mohácsi halála után kialakuló trónviszályt kihasználni, és Buda, Buják, Drégely, Esztergom, Fehérvár, Hatvan, Hont, Hollókő, Nógrád, Pécs, Szeged, Szécsény, Temesvár, Vác, valamint Veszprém várait és az ország számos stratégiai pontját elfoglalni. A már említett 1552-es hadjáratban Hadim Ali pasa Buda, Ahmed vezír pedig Erdély felől vonult fel. A két sereg Szolnok alatt egyesült, majd Felső-Magyarország kapuja: Eger ellen fordult, hogy végső csapást mérjen a magyarokra.

A török hadsereg 140 ágyúval lövette a várat, míg a védők csupán 24 ágyúval rendelkeztek. Végül a kitartó védelem, a lassan beköszöntő tél, az élelmezési nehézségek és a közben mindvégig pusztító pestisjárvány arra kényszerítette a törököket, hogy feladják a vár bevételét. A meglehetősen leromlott várat és a püspöki javadalmak kezelését az ostrom után Bornemissza Gergely vette át Dobó kapitánytól. A vár újjáépítését is ő irányította, és ő tervezte és építtette a Gergely-bástyát. A helyreállítás egészen az 1560-as évekig tartott. Kevesen tudják, hogy Bornemissza Gergelyt később a törököknek sikerült elfogniuk. Isztambulba vitték, és kivégezték. Mekcsey István, a másik várvédő hős Egerből való távozása után, útban hazafelé magyar parasztok támadásának esett áldozatul. A kivételes katonai képességekkel megáldott Dobó István Eger sikeres megvédése után nem ismert lehetetlent. Reménytelen feladatokat is vállalva következetesen a Habsburg-ház legerősebb támasza maradt Magyarországon és Erdélyben, egy olyan korban, amelyben a magyar nagyurak naponta változtatták pártállásukat. A „köszönet” nem is maradt el: Dobó az egri ostromot követőn háromszor is börtönbe került: eleinte különböző ürügyekkel, míg végül nyíltan kimondatott rá a Habsburgok részéről a hűtlenség vádja. A feljelentők Dobóra féltékeny nagyurak voltak. A koholt vádak alapján az országgyűlés idején letartóztatott Dobó István belepusztult harmadik börtönbüntetésébe: testben-lélekben megtörve került szabadlábra, és néhány héten belül már el is temették. Eger pedig nemsokára török kézre került, ám ezt már nem kellett megérnie.

A mára helytörténeti múzeummá alakított erődítmény a gótikus székesegyház történetét, valamint a török kori vár harcászatot és várépítészetet bemutató interaktív elemekkel tarkított kiállításoknak ad otthont. Különösen érdekes a fegyverkiállítás, ahol a középkortól az I. világháborúban használt fegyverekig, Európától Afrikán át Ázsiáig kalandozhatsz. De bejárhatod a föld alatti kazamatákat is, amelyek tüzérségi támadások idején hatékony védelmet jelentettek. Az aknafolyosó egy része korábban is látogatható volt, ám annak déli vége még a vár 1596-os ostroma során beomlott – ez a rész 420 év után járható ismét. A Dobó István Vármúzeum időszaki programokkal is várja az érdeklődőket, amelyeken vitéz katonák elevenítik fel a várvédelem és az Egri csillagok egyes jeleneteit. A család minden tagja számára látványos és felejthetetlen élmény egy ilyen bemutató. Gyere el, és hagyd, hogy magával ragadjon a történelem!