Barangolás a napfény városában

Díszes épületek, lendületes formák és izgalmas motívumok: ha Szegeden jártok, a szecessziós műremekek titeket is biztosan lenyűgöznek majd. Magyar Ede neve a dél-alföldi városban szorosan összefonódott a stílusirányzattal – az építész nyolc év leforgása alatt jó pár épületet tervezett, többek között a Református palotát és az Ungár–Meyer-palotát. Legkiemelkedőbb alkotása az 1907-ben épült Reök-palota, ami jelenleg összművészeti központként működik, és ahova feltétlenül térjetek be: a csodás belső tér mellett egy remek cukrászdát is találtok itt. Érdemes még megcsodálnotok a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola, a Szígyártó-ház, valamint a Szent István téren álló Móricz-ház épületét is. Ha már a téren jártok, irány a szintén szecessziós víztorony, amit a helyiek csak Öreg hölgyként emlegetnek. A torony április 1-től október 31-ig minden hónap első szombatján látogató, megéri így időzíteni a kirándulást, a legfelső szintről mesés kilátásban lesz részetek. És ha már szecesszió: a Gróf-palotát se hagyjátok ki a Tisza Lajos körúton, végezetül pedig tegyetek egy kört a Lechner Ödön tervezte városházánál, ahol minden órában haragjátékot hallgathattok.

Kihagyhatatlan látnivaló még a szegedi dóm, az ország egyik legnagyobb bazilikája, amit a XIX. század egyik legjelentősebb tervezője, Schulek Frigyes neve fémjelez. A kéttornyú épületet körülölelő tér a világhírű szegedi egyetemnek ad otthont: Szent-Györgyi Albert itt nyerte ki elsőként a világon a C-vitamint a szegedi paprikából. A tudós mellszobra a teret közrefogó, árkádos Pantheonban foglal helyet, amely a városhoz köthető híres kutatók és művészek arcképeit vonultatja fel. A szegedi zsinagógát sokan Európa legszebbjei között emlegetik. Monumentális méretű: 1340 fő befogadására alkalmas, a kupolabelsőért pedig, ami magát a világot szimbolizálja, megéri betérni. Ha egy kis kultúrára szomjaztok, akkor irány a Móra Ferenc Múzeum, ahol többek között izgalmas természettudományi és néprajzi kiállításokat járhattok végig.