A minket körülvevő történelem: Pest 15 zsinagógája, amit egyszer az életben feltétlenül látni kell

A Budapesti Zsidó Hitközség dél-pesti körzete 16 évvel ezelőtt szerveződött újjá, majd hamarosan nemcsak a csepeli, pesterzsébeti, illetve soroksári hívők csatlakoztak a közösséghez, hanem a környező települések, Monor vagy Dunaharaszti izraelita lakosai is. Ennek köszönhetően a közösség előbb „kinőtte” a Csili Művelődési Házat, majd később az önkormányzat által a rendelkezésükre bocsátott üzlethelységből kialakított imaház is túl kicsinek bizonyult. 2018-ban született meg az ötlet, hogy szükség lenn egy olyan térre, amely nagyobb tömeg befogadására is képes. Hosszas keresgélés után a BZSH megtalálta a tökéletes ingatlant. A Vörösmarty utca 8. szám alatt található imaházat Totha Péter Joel tábori főrabbi, a dél-pesti és győri hitközség vezető rabbija avatta fel és 2018 decembere óta nemcsak tágasabb, hanem szebb és méltóbb környezetben várja a hívőket.

A Vörösmarty utcában található, korábban ortodox imaházként funkcionáló épület az 1980-as évek közepén zárta be kapuit, majd több mint 40 évvel később, egy teljes felújítást követően 2021. augusztusában az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) Pesti Stibel néven újra megnyitotta a hívők előtt. „Ez az imaház igazi városi gyöngyszem, amolyan stibel, ahogy jiddüsül hívják az ilyen kicsi, meghitt, családias zsinagógát” – írta az ünnepélyes megnyitót követően Oirechman rabbi, aki ezzel arra is magyarázatot adott, miért a Pesti Stibel nevet kapta az épület. A zsinagóga egyik különlegessége, hogy létrejöttének pontos idejére csak következtetni lehet. Perczel Anna építész-urbanista szerint már a 19. század végén megépülhetett, de ezt hiteles forrással nem sikerült alátámasztania. Az viszont biztos, hogy az épületet már 1908-ban használatba vette a zsidó hitközség. Ebben az évben jegyezték be a „Budapesti Thorasz Chajim Vallásgyakorlati Imaház Egylet” központjaként.

A 19. század végén a pesti zsidó közösség három – neológ, status quo ante és ortodox – ágra szakad. A Kazinczy utcában található imaház az utóbbi, leginkább hagyománytisztelő, szigorú szabályok szerint élő hitközség számára épült Löffler Sándor és Löffler Béla tervei alapján. A Löffler fivéreknek egy keskeny, mégis monumentális hatást keltő zsinagógát sikerült megálmodniuk, amely teraszos épületszárnyaival kitűnik a Kazinczy utca épületsorából. A templombelső kialakítása szintén a Löffler testvérekhez köthető: a kétemeletes női karzatokra négy lépcső vezet fel, a terem közepén kapott helyet a Tóra-olvasó emelvény. Valamint az enteriőrt Róth Miksa által festett mérműves ablakok, illetve szecessziós-magyaros tulipán- és rózsamotívumokkal ellátott padok is díszítik.

A zsinagóga mellett a komlex épületegyüttesben egy modern imaház, egy székház, egy óvoda, egy talmud iskola, egy mészárszék és egy fürdő, azaz mikve is található. Utóbbiban egy ciszterna és egy kút gondoskodik a fürdővízről, de ahhoz, hogy ezt kóserré, vagyis rituálisan tisztává tegyék ezer liter vörösbort öntöttek a kútba. A zsidónegyed központjában kóser éttermek és kávézók között húzódik meg ez a nem mindennapi épület, amelynek terrakotta falai előtt érdemes megállni, és megcsodálni a szépségét. 

A kétszintes zsinagógát Fellner Sándor tervei alapján építették, kuriózuma, hogy a korai szecesszió jegyeit ötvözi a neogótikus és neoreneszánsz stílussal. Az épület nem csak imaházként, tanintézetként és könyvtárként is hasznosnak bizonyult, és hamar belopta magát a hitközség tagjainak szívébe. Azonban a világháború után a hitközösség létszáma megcsappant, az épület pedig nagyon rossz állapotba került. A változást a rendszerváltás hozta el a Vasvári Pál utcai zsinagóga történetében – azóta több átfogó renováláson is átesett, díszburkolatot kapott az udvar és a korszerűsítették a villanyhálózatot. A ’90-es években Oberlander Báruch rabbi munkája nyomán felvirágzott a zsinagóga élete, és a Budapesti Talmud Egylet hagyományait folytatva a zsinagógában 1998 óta Magyarország egyetlen jesivája (talmudi főiskola), a Pesti Jesiva működik. Nemcsak magyar, de külföldi diákok is tanulnak az intézményben.

Újlipótváros nagy múltú Duna-parti ingatlanában, az egyik Palatinus-házban kapott helyet a főváros egyik legnagyobb, kortárs zsidó közösségi központja, amely zsinagógaként és nyitott, befogadó kulturális térként is ismertté vált. A Zsilip nagyszabású megnyitójára az eredeti tervek szerint 2017-ben kellett volna sort keríteni, de végül csak 2019-ben adták át a pompázatosan felújított és kibővített imaházat, ahol tényleg minden korosztály megtalálhatja a számára legérdekesebb programot. A kétszintes térben tanulószobák, előadótermek, kóser bagelező, kávéház és egy az egész kerületben hiánypótló gyerekjátszóház is található. A koronavírus-világjárvány miatt azonban a Zsilipet csak pár hónapig látogathatták az érdeklődők, majd másfél évre bezárta kapuit. 2021 szeptemberében, új köntösbe öltöztetve nyitották meg újra a hívek és a nagyközönség előtt.

A belváros szívében található Chábád Keren Or Kulturális Központ a Magyarországon élő izraeli közösség életében tölt be fontos szerepet, hiszen a zsinagóga az egyik kedvelt találkozóhelyüknek tekinthető. Habár naponta több ezren elhaladnak a kiskörúti épület előtt, csak kevesen tudják, hogy itt található az Egységes Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) központja, egy modern imaház, egy judaika és egy könyvesbolt, valamint a helyszín izgalmas kulturális rendezvénynek is otthont ad. A Chábád Keren Or Kulturális Központ korábban a Múzeumok Éjszakája programsorozatában is szerepelt, de filmes vetítéseket, illetve más kulturális is gasztronómiai programokat is rendszeresen szerveznek az Astoria szomszédságában található zsinagógában.

Az 1859-ben felavatott épület több szempontból is lenyűgöző: története, építészete, egyedülálló judaika-gyűjteménye és az udvarán álló különleges holokauszt emlékmű turisták ezreit vonzza. Nem véletlen, hogy a Dohány utcai zsinagóga Budapest egyik legfontosabb látványossága. Európa legnagyobb és egyben a világ második legnagyobb zsinagógája grandiózus méretének és az ég felé nyúló tornyainak hála már messziről vonzza a belvárosban korzózók tekintetét. A mór stílusú épületet Ludwig Förster, osztrák sztárépítész tervezte, a belső szentély kialakítása Feszl Frigyes, a Vigadó tervezőjének nevéhez köthető. Az 1200 négyzetméteres zsinagóga 3000 fő befogadására alkalmas: a térbe lépve könnyű elképzelni, milyen jelentős lehetett a korabeli zsidó hitközösség.

A vészkorszak éveiben a zsinagóga határolta a gettót. E szörnyű időszakról tesz tanúbizonyságot a templom udvarán található temető és a tömegsírok is, amelyeknek létrejöttét a kényszer szülte, normál esetben ugyanis a zsidók nem temetkeznek zsinagóga mellé. A Dohány utcai zsinagóga egyik legfőbb látványossága a szomorúfüzet ábrázoló Emmanuel-emlékfa, amely Varga Imre szobrászművész alkotása. A fa 30 000 levelének mindegyikén egy-egy név található, ha fúj a szél, a levelek síró hangot hallatnak. Az 1932-ben a zsinagógához épített szárnyban található a magyar Zsidó Múzeum. 

Budapest belvárosában, az egykori zsidó negyed területén három jelentős zsinagóga is áll, ez a három épület állít emléket a zsidóság három ágra szakadásának. A három irányzat közül a status quo ante közösség tagjainak körében született meg a Rumbach utcai zsinagóga megépítésének ötlete. A templomot 1874-ben adták át, a tervező, a később világhírnevet szerző Otto Wagner számára ez az épület hozta meg az ismertséget. A bizánci és mór jegyeket hordozó, nagymúltú zsinagóga a második világháborút követően hatalmas károkat szenvedett, ezután lassan az enyészeté lett, majd az 1980-as években merült fel először az igény a felújításra. A kivitelezésre azonban 40 évet várni kellett, de kétségtelenül megérte. A 2021 júniusában átadott épület a szakrális funkciók mellett kulturális és közösségi térként is működik. Az egykori templomszolga lakásából kóser kávézót és kiállítóteret hoztak létre, a női karzat helyén pedig egy kiállítás látható, amely a pesti zsidóság történetét meséli el, illetve emléket állít annak a 20.000 embernek, akit az ukrajnai Kamenyec-Podolszkijba deportáltak. A felújított épületben a tér közepén álló tóraszekrény egy aknába süllyeszthető, így a zsinagóga egyben remek koncerthelyszínné is avanzsált. 

A IV. kerület csaknem legimpozánsabb épülete, a háromhajós, oldalkarzatos, neológ Újpesti zsinagóga, ami ma is fontos találkozóhelye a környékben élő zsidó híveinek. Az épület, amellett, hogy ma is régi funkciójában működik, egy csaknem elfeledett holokauszt-emlékműnek is otthont ad. A templom falán található négy dombormű, Bán Kiss Edit munkája, aki a saját élményeiből inspirálódva készítette el a Deportálás, a Kényszermunka, a Haláltábor és a Szabadulás címet viselő alkotásokat. A zsinagóga építészének kilétét is rejtély övezi, a korabeli lapok szerint egy bizonyos Gränner, vagy Greier munkája. A vészkorszak után a visszatérők azonnal felújították az épületet, megvásárolták a szomszédos telket, így kibővíthették a zsinagóga kertjét, amit egy négy méter magas kőfallal határoltak körül. Ezen a téglafalon található a fentebb említett emlékmű. 

A Páva utca Üllői úthoz közel eső felén az egyszerű járókelőnek talán fel sem tűnik, hogy egy zsinagóga mellett halad el, olyannyira rejtőzködik a kíváncsi szemek elől. Az épület Baumhorn Lipót, neves zsinagógaépítész tervei alapján készült 1924-ben, jelenleg a benne található imaház mellett múzeumként funkcionál, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely otthona. A múzeum állandó tárlata, a Jogfosztástól népirtásig azt a borzasztó folyamatot tárja a látogató elé, amely során az állam bizonyos állampolgárait módszeresen fosztotta meg a legfontosabb tulajdonságoktól, az emberségüktől. Az eklektikus stílusú imaház egykor Budapest második legnagyobb zsinagógája volt, ma az üres tér is arra emlékezteti a betérőt, milyen súlyos veszteségeket okozott a második világháború embertelen pusztítása.

A 2004-ben felújított zsinagóga belső tere ámulatba ejtő, a 800 négyzetméteren elterülő világoskék díszkőfestés, a fehér oldalfalak és az arany díszítés egyedülálló hangulatot kölcsönöz a térnek. A templom különlegessége még, hogy a földszintjén nevesített üvegszékek állítanak emléket a zsidó közösség azon tagjainak, akik nem élték túl a vészkorszak kegyetlenségét.

A Józsefváros ma is működő zsinagógájának helyén egykor kétes hírű mulató, a Kis Vigadó működött. Majd, amikor 1922-ben a kerület hitközsége megvásárolta a Nagyfuvaros utca 4. szám alatt álló épületet, egészen más irányt vett itt a hangulat. A korábbi báli zaj helyett imaszó töltötte meg a termeket, ugyanis a ház udvarában Freund Dezső tervei alapján 800 fő befogadására alkalmas zsinagóga épült. A kezdetekben, hogy természetes fény is jusson az imaházba, üvegtetőt kapott az épület, majd a gyakori sérülések miatt a tetőt lefedték, így már csak mesterséges világítás nyújt némi világosságot. A Nagyfuvaros utca a második világháború idején csillagos házként működött. A vészkorszak után nem történt különösebb változás a zsinagóga életében, nem újították fel, nem is alakították át, a mai napig imaházként működik. 

Bár a budapesti zsidóságra hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint egy homogén közösségre, valójában nagy különbségek voltak és vannak azóta is az egyes csoportok között. Újlipótvárosban vagy a VII. kerületben a tehetősebbek életek, míg például a Józsefvárosban a szegényebbek, főként kereskedők és kisiparosok telepedtek le. Nem véltelenül, az egykor itt működő Teleki téri piac vonzotta a vidékről a városba érkező zsidókat. A Teleki térieknek szűkös anyagi körülményeik miatt nem volt pénzük nagy zsinagógát építtetni, azonban a fénykorban jó pár shtiebel, azaz imaház működött a környéken. Ezek közül talán a legjelentősebb a Teleki téri imaház, amelyet 1920-ban két lakás egybenyitásával hoztak létre, és amely a főváros egyetlen működő haszid, szefrád rítusú temploma. Az imaház egyediségét emellett az adja, hogy sokféle festőhengerrel, változatos mintákkal festették ki falait, bútorait pedig a már nem működő shtiebelekből hordták össze. 

Több mint 100 éves a XIII. kerület status quo zsinagógája, az épületet a Hegedűs Gyula utcában találhatja meg az, aki tudja, hogy mit keres. A 20. század elején ugyanis az egyre növekvő antiszemitizmus miatt elterjed a rejtőzködő imaházépítési megoldás, ennek egyik példája a Hegedűs Gyula, egykor Csáky úti is. A kívülről eklektikus és neoreneszánsz elemeket hordozó bérházhoz az imaház tervezője, Baumhorn Lipót szecessziós megoldással kötötte hozzá a két részből álló épületet. A nagyobb zsinagógából és kisebb imaházból álló térben naponta kétszer csendül fel az ima, ezen kívül rendszeresen tartanak tanítást is a környék híveinek. A zsinagóga 1300 fő befogadására is alkalmas, fontos kulturális tér, találkozóhely, gyakran tartanak itt kulturális eseményeket, különféle ünnepeket. 

Terézvárosban, a Vörösmarty utca és a Csengery utca ölelésében található Hunyadi tér egyik bérháza 1896-os megalakulása óta ad otthont az itt működő neológ, a sokak által csak lakás zsinagógának nevezett imateremnek. A tér 2017-ben komoly felújításon ment keresztül, amely során a közösségi teret és a konyhát egészen újjá varázsolták. Emellett új nevet is kapott az imaház, Ábrahám Sátra, amit a zsinagóga belső homlokzatára is felfestettek. 

A Thököly utca jobb napokat látott villaépületei a századforduló hangulatát idézik. Közülük az egyik, a 83-as szám alatt álló nemrég megújult, meseszép fehér épület falai különös történetekről mesélhetnének. Az egykor anyaotthonként működő villát 1930-ban vásárolta meg a helyi imaegylet, ekkor alakították át ortodox zsinagógává. A második világháború idején szörnyű mészárlás tanúja volt a ház, míg napjainkban egy pusztító tűz pecsételte meg a sorsát egy időre. 2020-ban azonban felújították, és a zsinagóga a Bét Áháron, azaz Áron háza nevet kapta alapítója után. A felújítás során a tervezők ügyeltek arra, hogy a hagyományok mellett a jelen is visszaköszönjön, így férnek meg egymás mellett a zsinagóga fából készült padsorai mellett a világító neon Dávid-csillagok. De a villaépület tetőtere is új funkciót kapott a felújításkor, egy közösségi-ifjúsági teret hoztak itt létre.