A magyar hangversenyélet és a zenei felsőoktatás fellegvára: a Zeneakadémia

A világszerte ismert budapesti Zeneakadémia épülete 1907-ben nyitotta meg kapuit, azonban elődje, a Királyi Zeneakadémia már 1875-ben megalakult. Az 1873-as városegyesítést követően Budapest robbanásszerű fejlődésnek indult, s ennek „hozadékaként” a város hamar az ország kulturális központjává avanzsált. Ennek köszönhető a kultúra országos funkciókat ellátó intézményeinek megszületése is – ekkor született meg az igény a felsőfokú zeneoktatásra.

A Királyi Zeneakadémia Liszt Ferenc lakásán alakult meg. Mire a tanítást megkezdték, már a teljes épület az oktatás rendelkezésére állt; pár évvel később pedig az Andrássy úton (akkori nevén: Sugár úton) kapott saját otthont az akadémia. Azonban, mivel rendkívül magas színvonalú oktatás zajlott itt neves tanárokkal és kiemelkedően tehetséges diákokkal, a hamar kialakult helyhiány miatt szükség volt egy új épületre. Ekkor készült el a mai Zeneakadémia, mely a magyar és az európai zenei élet szignifikáns központjává vált remek hangversenytermeivel.

Elámít e festői intézmény freskókkal, festett üveggel, mozaikokkal gazdagon díszített belső tere! Lépj be azon az ajtón, amelyen egykor Liszt Ferenc, Kodály Zoltán és Bartók Béla is beléptek; s ahova ma már a világ minden tájáról érkeznek hallgatók!  

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet mindenképp érdemes a budapesti úti céljaid sorába iktatnod, ha maradandó koncertélményre vágysz hazánkban, vagy ha csak betekintést nyernél a zeneoktatás és zenetudomány országos bástyájába. Elárulunk néhány „kulisszatitkot”, melyekre érdemes figyelned, ha itt jársz:

• Számos olyan motívummal fogsz találkozni, amelyek Apollónhoz és Dionüszoszhoz kapcsolódnak. Erre az a magyarázat, hogy a görög mitológiában e két isten felelős a művészetek fejlődéséért.
• A Nagyteremben az üvegablakok előtt eredeti, 1907-es függönyök óvnak a fénytől. Az ülőhelyek kárpitja ugyanebből az anyagból készült, így könnyen meg is tudod tapintani az anyag bársonyosságát.
• A díszteremben az ülések karfája jóval alacsonyabb a megszokottnál, mivel a tervezők szerint az emberek zenehallgatás közben hajlamosak belesüppedni a székekbe.
• Maga az épület építészettörténeti ritkaságnak számít: a múlt század elejéről ugyanis igen kevés ilyen gazdagon díszített épület maradt fenn a világon, amelyet a zenének szenteltek. A budapesti Zeneakadémia mellett a másik legismertebb ilyen jellegű intézmény a barcelonai Palau de la Música Catalana.  

Ha úgy döntesz, eljössz a Zeneakadémiára, csak biztatni tudunk – ha pedig esetleg egy koncertet is meghallgatnál itt, eláruljuk, hogy a legjobb hangzás az ötödik sorban tapasztalható, érdemes tehát ide venni a jegyet! A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem programjairól itt tudsz tájékozódni.