Tihanyi Bencés Apátság és Apátsági Múzeum

Ha a Balatonnál jársz, érdemes néha nemet mondanod a kellemes édesvízi fürdőzés és az illatozó tóparti lángosozók csábításának, hiszen megannyi gyönyörű és élvezetes látnivaló akad a környéken. Ahova mindenképp látogass el, az Tihany – nemcsak azért, mert pár éve Európa legszebben felújított településévé választották, hanem azért is, mert itt található a balatoni látnivalók egyik legizgalmasabb ékköve: a Tihanyi Bencés Apátság. 

Ahhoz, hogy igazán értékelni tudd a látnivalókat, nem árt, ha tisztában vagy – legalább egy kicsit – a történelmi háttérrel. A bencés rend a római katolikus egyház és a kereszténység első (és sokáig egyetlen) szerzetesrendje volt. A rendben Szent Benedek reguláját követik, aki a 6. században ismerte fel, hogy egy szerzetesközösségnek egységes, saját, közösen elfogadott szabályzat alapján kell működnie. A bencések hivatása ugyan mindig is a keresztény hit és erkölcs terjesztése volt, de létezésük során a szellemi fejlődést is nagymértékben elősegítették a vallásos tudomány és az egyházi irodalom támogatásával. 

Az apátsághoz tartozó templom ajtaján belépve, pompázatos, barokk stílusban épült belső tér tárul eléd. A gyönyörű festmények, részletesen megmunkált oltárok, a lélegzetelállító szobrok és a robusztus orgonakarzat látványa azonnal ámulatba ejt. Erről akár otthonod kényelmében is meggyőződhetsz: tegyél egy virtuális 3D-s sétát a templomban! Az apátság „másik arca” viszont meglepően egyszerű: mivel ma is él ott szerzetesközösség, az ő lakhelyükként szolgáló kolostor belső tere szinte puritán módon szerény. A szerzetesek élete napjainkban Ha esetleg azt gondolnád, a kolostorban élő szerzetesek életének nagy része pihenésből áll, akkor bizony tévedsz: ezek a szerzetesek lelkipásztori munkát végeznek a községben és a környékbeli településeken, kiállításokat és hangversenyeket szerveznek, lelki gyakorlatokat vezetnek, tanítanak a helyi bencés általános iskolában, sőt még gyógyteákat és gyertyákat is készítenek. „Senki sem alkalmas mindenre, de mindenki alkalmas valamire” – vallják, s így azt szeretnék elérni, hogy a közösség minden tagja a saját maga karizmáival közvetítse az evangéliumi jó hírt. 

A monostort I. András király alapította 1055 ben. Hatalmas kultúrtörténeti érdekesség, hogy a kolostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyarországi oklevél. Az irat latin nyelvű szövegében magyar szavakat is használtak, így ez egyben a magyar nyelv legrégebbi írásos emléke is! A monostor számos megrázkódtatást élt át az idők során. Az első jelentős változásokat a 16–17. század hozta az épületegyüttes számára – a török támadások miatt a szerzetesi élet gyakorlatilag megszűnt Tihanyban, a kolostorba helyükre a katonák költöztek be. A felszabadító háborúk után a monostor egy osztrák apátság tulajdonába szállt, csak 1716 ban került újra magyar kézbe. Ezután ugyan megindult a templom és a kolostor újjáépítése, de 1763 ban egy tűzvész megakasztotta azt. Ezt követően a szerzeteseknek még kétszer: 1786 ban, majd 1950 ben is el kellett hagyniuk a kolostort. A bencés rend csak 1994 ben kapta vissza az épületegyüttest, 1996 ban pedig elkezdődött a teljes felújítás, hogy a Tihanyi Bencés Apátság a mai állapotában pompázhasson. 

Tipp: Ha a Balatonnál üdülsz, Tihanyon kívül érdemes még meglátogatnod Keszthelyt, azon belül is a Festetics-kastélyt, ahol belevetheted magad az igazi főúri pompába!