Vasarely Múzeum

Vasarely Múzeum
Pécs
Pécs–Villány turisztikai térség

A pécsi Vasarely Múzeum az optikai festészet legkiemelkedőbb képviselőjének, Vásárhelyi Győzőnek az életművét és a  munkásságát mutatja be. 

Az op-art műfaját megteremtő művész jelentőségét a világon jobban ismerik és elismerik, mint saját hazájában. Mind életműve, mind számos elméleti munkája révén – például saját alkotásait csoportosította aszerint, hogy az optikai érzékcsalódások melyik fajtáját vizsgálta általuk – megérdemelten forrt össze a neve op-arttal. Talán könnyebb azonosítani a műfajt az optikai festészet másik nagy alakjáról Maurits Cornelis Escherről, aki lehetetlen geometriai formáiról és perspektivikus képtelenségeiről híres.

Vasarely a legnagyobb hatású, míg M. C. Escher a legnépszerűbb művésze ennek az optikai illúzióra épülő irányzatnak. A műfaj további képviselői még Bridget Riley, Marina Apollonio, Omar Rayo, Jesús Rafael Soto, vagy Vasarely fia, aki saját jogán, Yvaral művésznéven vált ismertté – többek között ő tervezte a Renault híres emblémáját is. Az általuk képviselt kísérleti művészet rendkívül nagy hatással volt mind a kinetikus szobrászatra, mind a későbbi digitális műfajokra.

A mai úgynevezett perspektivikus szobrászat drótvázas műtárgyai is innen merítenek. Ezek az alkotások a néző helyváltoztatásától függően változó látványt nyújtanak. Ebből a pár példából is látszik, hogy a műfaj milyen komoly hatást gyakorolt a XX. század más művészeti ágaira vagy a hétköznapi vizuális kultúra alakulására. Vasarely invenciózus stílusa szinte azonnal bevonult a mindennapokba, és különösen nagy hatással volt a divatra. 

Ezt többek között az tette lehetővé, hogy Vasarely kifejlesztette saját szerigráfiaműhelyét, tökéletesítette a sokszorosítás technikáját, hogy a művészi rangú, magas esztétikai minőséget is viszonylag alacsony áron ne csak a gyűjtők, hanem az átlagember számára is elérhetővé tegye. Vasarely az a művészünk, akinek a nevét a világ bármely szegletében ismerik, elnyerte szinte az összes művészeti díjat, amit csak lehet, és sohasem feledkezett meg arról, hogy honnan származik, nem felejtette el, hogy magyar, hogy pécsi.

Még akkor is, ha 1930-tól Franciaországot választotta otthonául, ott élt egészen haláláig. Franciaországban két múzeum őrzi alkotásait, az egyik Gordes-ban, a másik pedig a pécsivel egy esztendőben avatott Aix-en-Provence-ban. Az egyedülálló alkotásait itthon is két múzeumban csodálhatjuk meg, Budapesten és természetesen Pécsett.

A pécsi tárlaton több száz szitanyomat, gobelin, plasztika és grafika segítségével kísérheted végig a művész korszakait a korai Bauhaus-hatású grafikáktól a dekoratív textileken át, a világszerte ismert zebrától az organikus vagy a konstruktív látványélmény fokozatos absztrakcióján át a geometrikus, fekete-fehér konstruktív művekig. A kiállítás érdekessége, hogy Vasarely alkotásai mellett külön egységként mutatja be az alkotó felesége, Spinner Klára '30-as, '40-es években készült műveit, valamint Jean-Pierre Vasarely kinetikus munkáit. A saját és családi munkákon túl megcsodálhatók olyan művészek alkotásai is, mint François Morellet, Jean Gorin, Hans Arp, Günther Uecker, Nicolas Schöffer, Jesus Rafael Soto.

Ez Vasarely saját gyűjtése a kortársaitól. Vasarely élete végéig magyarnak vallotta magát, akárcsak fia, annak ellenére, hogy ő már Franciaországban született. Az 1976-ban múzeumként megnyitott Káptalan utcai épületéről is azt feltételezik, hogy ez lehetett Vasarely szülőháza. A klasszicizáló saroképület egykoron kanonokház volt, és Piatsek József tervei alapján épült 1838-ban. Ha nem jártál még itt, feltétlenül nézz be, mert garantáltan szemkápráztató élményben lesz részed! 

Járd be velünk az országot!