Tokaj-Hegyalja zsidó öröksége: eredjetek a csodarabbik nyomába!

Mád a kiindulás kezdő és befejező pontja is egyben. A település jelképe a műemléki barokk zsinagóga, amely arányos, szép művészi részletekből kialakított templombelsőjével a magyar zsinagógaépítészet egyik legértékesebb emléke. Ezzel szemközt áll az egykori rabbilakás és vallási főiskola, a falu határában pedig a térség legnagyobb zsidó temetője, amely neves rabbik végső nyughelye. 

Tarcalon egy copfstílusban épült zsinagóga, míg Tokaj városában a ma már kulturális és konferenciaközpontként működő zsidó imaház vár rátok, amely mór stílusú kupolájával és kerek tetőablakaival a város méltó ékessége. Bodrogkeresztúr a zarándokútvonal egyik kiemelt úticélja, köszönhetően annak, hogy a zsidóközösség neves csodarabbija, Reb Steiner Saje, akinek tetteit legendák őrzik, itt élt, és itt is nyugszik. Egykori lakhelye a haszid zsidóság egyik legkiemeltebb zarándokközpontja lett. 

Olaszliszkán, az álmos kis faluban élt egy másik neves csodarabbi, Friedmann Cvi Hers. Sátorszerű sírját a patakparti domboldalon elterülő festői temetőben találjátok meg. A település főutcáján, az egykori zsinagóga helyén egy – különleges építészeti megoldásokat felvonultató – holokauszt emlékhely létesült. Sátoraljaújhelyen a zsidó lakosság száma egykor a négyezer főt is elérte – ez jusson eszetekbe, ha elsétáltok a város két zsidó temetője, Teitelbeaum Mózes csodarabbi nyughelye, valamint az imaház romjai előtt. Erdőbényén pedig a Tokaj-Hegyalja egyetlen zsidó fürdőjének romjait járhatjátok körbe.

Bár a zarándokút nem érinti hivatalosan, térjetek be a Mád mellett fekvő Mezőzomborra is, ahol már a XVII. században kóser bort termeltek, a hagyományt pedig napjainkban is őrzik. És ha már ott jártok, feltétlenül kóstoljatok meg egy kóser furmintot vagy hárslevelűt!