Szigligeti vár

A Badacsony szomszédságában fekvő Szigliget idilli faluja nem csak bortúráiról, hanem a vulkanikus hegycsúcson magasodó szigligeti várról is nevezetes, melyet a Balaton várának is neveznek. A jegenyefákkal és szénabálákkal ölelt, macskaköves utcákról messziről látni a település fölé emelkedő, 13. század második felében épült várat. A Balaton várát a pannonhalmi bencések építtették. Egykor jelentős harcászati funkciót betöltő vár falairól csodás panoráma tárul a Balatonra és környező tanúhegyekre. Szigliget nevét a sziget és liget szavak összefonódásáról kapta, nem véletlenül: egy 1260-ból származó oklevél a községet még szigetként említi, hiszen a magas vízállásnak köszönhetően a hegycsúcsot évszázadokig víz vette körül.  

A tatárjárást követően IV. Béla magyar király Szigligetet a pannonhalmi apátságnak adta, hogy ott kővárat építsenek. Falait 1260 és 1262 között emelték, ezután, mint királyi várat, a Pok nemzetséghez tartozó Mórichidai családra bízták. A vár száz évig a család birtokában volt, ezalatt jelentősen bővült. Ugyanezen időszakban jelent meg a hegy tövében a mai Szigliget falujának helyén az első település is.

Később a vár többször gazdát cserélt, majd a mohácsi csata után I. Ferdinánd elkobozta az azt birtokló Tóti Lengyel családtól, és az enyingi Török Bálintnak adományozta. Török Bálint Imre deákot tette a vár kapitányává, aki egy toronnyal és több bástyával, valamint pincével és egy kúttal is kibővítette várat, mely ekkor nyerte el végleges, 16. századi alaprajzokon szereplő formáját.  

Török Bálint tömlöcbe vetése után a vár visszakerült a Tóti Lengyel családhoz, kapitánya pedig Magyar Bálint lett. A török hódoltság alatt a balatoni végvárak többször álltak ostrom alatt, de Szigliget Magyar Bálintnak és derék katonáinak köszönhetően egyszer sem vesztette el függetlenségét. A török veszély múlásával a vár harcászati jelentősége megszűnt, végső hanyatlása azonban akkor kezdődött, amikor a 17. század végén villámcsapás érte az egyik várban tárolt lőporos dobozt, mely felrobbanva leégette a vár jelentős részét.

Az akkor uralmon lévő I. Lipót magyar király 1702-es rendeletében végül elrendelte Szigliget lerombolását, a vár ezután teljesen használhatatlanná vált. Köveit a helybéliek az újraépülő Szigliget falu házainak építéséhez hordták el. Az idén 760. évfordulóját ünneplő szigligeti vár rekonstruált falakkal és terekkel, barokk konyhával, valamint kovácsműhellyel várja látogatóit, lábánál pedig a kézműves udvar mellett fegyverkiállítás és várgaléria idézi történetét.