A Budavári Palota – amelynek földszintjén kávézó és ajándékbolt is vár benneteket – déli összekötőszárnyában lévő, szemet gyönyörködtető terem hosszú évek művészettörténeti kutatásai nyomán, kiváló tervezők és szakemberek együttműködésének köszönhetően jött létre – szinte a semmiből. A Szent István-terem ugyanis a második világháborúban teljesen megsemmisült, és 1945 után nem állították helyre, raktárként, irodaként használták.
Szent István-terem: ahogy Ferenc József is láthatta
Szent István-terem, Budavári PalotaBudapestBudapest környéke turisztikai térség
A Budavári Palota ékszerdobozát, a Szent István-termet 2021. augusztus 20-ától láthatjátok teljes pompájában. Higgyétek el, ez valóban egy világraszóló látványosság, ahogy azt az 1900-as Párizsi Világkiállításon már egyszer bizonyította!
Szent István öröksége ma is aktuális
A Nemzeti Hauszmann Program részeként folyó munka során felkutatták az eredeti terveket, fényképeket kerestek, illetve felhasználtak minden olyan tárgyat, amely valamely magyar múzeumban vagy a helyszíni feltárás során még előkerült, és ide köthető. Az eredeti formájában újjászületett teremhez a Szent István személyéhez kapcsolódó, különleges műtárgyakat – például Szent István 1635-ben készült hermáját, amely Zágrábból érkezett – bemutató történeti kiállításon keresztül juthattok el, és megcsodálhatjátok a világhírű magyar művész, Havadtőy Sámuel kifejezetten ide álmodott installációját is. A kiállítás nemcsak azt mutatja be, hogyan készült ez a hely, azaz a magyar iparművészet egyik csúcsteljesítményét, de betekintést nyújt Szent István király ma is aktuális örökségébe, illetve annak kortárs művészeti értelmezésébe.
Szent István-terem
Szent István-terem
Szent István-terem
Ötcsillagos kártyaszalon
Az 1900-as Párizsi Világkiállítás Nagydíját elnyerő Szent István-terem berendezését és díszítőelemeit anno a kor legnagyszerűbb magyar iparművészei készítették. A több ezer fafaragással ékesített mennyezet és falburkolat, a háromféle nemes fából készült intarziás padló, az aranyozott, vörös bársonnyal bevont bútorok királyi eleganciát varázsolnak ide. A román stílusú, magyaros stílusjegyeket is magán viselő helyiség eredetileg gyülekezésre szolgált – itt várakoztak az audienciára érkezett főurak –, de használták kártyaszalonként is. Hihetetlen, hogy 1900-ban elemeire szedték, majd Párizsban újra felépítették, nem?
Egy koronázás, ami itt kezdődött
A Hauszmann Alajos tervei alapján megvalósult 72 négyzetméteres, öt méter magas „szoba” nemcsak a korabeli közvélemény, de még Ferenc József osztrák császár és magyar király őszinte csodálatát, elismerését is kiérdemelte.
A helyhez egy 1916-os történelmi mozzanat is köthető: innen indult útjára a Szent Korona IV. Károly és Zita királyné megkoronázására, a Mátyás-templomba.
Jó, ha tudjátok, hogy a Szent István-terem és a hozzá tartozó kiállítás személyes vagy tabletes tárlatvezetéssel is látogatható. Egyrészt tudtok előre online időpontot foglalni, vagy a helyszínen működő pénztárban válthattok belépőjegyet.