Sárospatak Rákóczi-vár

Összeesküvés, mérgezés, fejedelmi korona, titkos tanácskozások. A Sárospataki vár történelme tele van regényes fordulatokkal. Az 1500-as évektől kiépülő várkastélya a régió legjelentősebb főúri központja és erődítménye volt, és idővel Északkelet-Magyarország kulturális központja is lett. A Mohácsi vész után a Perényi család már kihalt nádori ágának tulajdona lett, a családból utolsó tulajdonosa Perényi Péter. A főúr a korabeli pletykák szerint legendásan féltékeny volt, halála közeledtével meg mérgeztette feleségét, hogy soha másé ne lehessen. A híres egri várvédő, Dobó István özvegye és gyermekei kapják meg a várat. Lánya, Krisztina titokban Balassi Bálint felesége lesz, akivel meg is szállják a várat, de a fellármázott lakosság még aznap este elűzte őket. A Perényiek után Dobó Ferenc, Krisztina testvére építette át a várat. A legnagyobb építkezések és a vár fénykora is kétségtelenül a Rákócziak idejére esik.  

A Dobó örökös Lórántffy Zsuzsanna hozományaként kerül a fejedelmi család birtokába a vár, 1616-tól közel 100 éven át urai a birtoknak. II. Rákóczi Ferenc képmásával együtt a vár az 500 forintos bankjegyünk hátoldalára is felkerült.

I. Rákóczi György nem sokkal esküvője után jelentős építkezésbe kezdett, így hamarosan Sárospatak lett Rákóczi család székhelye. Itt fogadták Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet az u.n. Bokályos-házban, amihez a csempéket Törökországból hozatták. Ekkor épült a Lórántffy loggia és megerősítették a vár falait is. Unokájuk, I. Rákóczi Ferenc Patakon 1666-ban kötött házasságot Zrínyi Ilonával. A rangos esemény során a Wesselényi-féle szervezkedésben résztvevő főurak a Sub Rosa szobában tanácskoztak és tervezték a Habsburg ellenes felkelést. A terem ernyőszerű boltozatát középen rózsa formájú stukkó díszíti. A sub rosa jelentése: a rózsa alatt, az esemény után átvitt értelmezést is kapott: titkosan a mai jelentése.  

A vár következő ura, II. Rákóczi Ferenc 1703-tól 8 éven át küzdött a Habsburg-ház ellen az általa vezetett szabadságharcban. A vár falai között tartották 1708-ban a kor egyik jelentős országgyűlését is.

A vár máig talán leglátványosabb épülete a szinte szabályos kocka hasáb formájú Vöröstorony. emeletről emeletre megidézi a 17-18. századi főúri életforma hétköznapjait és rendkívüli eseményeit. Megtudhatjuk, hogyan tárolták a gabonát, látható 22 méter mély, sziklába vésett kút, ahonnan a vizet nyerték. Beálhatunk őrségbe a lőréses körüljáróba vagy a „kerengőbe”, benézhetünk a Perényiek ebédlőpalotájába vagy a Rákócziak fogadótermébe. A kincstár helyiségét az 1800-as években kápolnává alakították, amelyet a város szülöttjének, Árpádházi Szent Erzsébetnek a tiszteletére szenteltek fel.

1642-ben a Vöröstornyot a palotaszárnnyal összekötötték, és így épült meg a Lorántffy loggia, Magyarország leggyönyörűbb reneszánsz lépcsőháza, amelynek névadója a vár nagyasszonya, Erdély fejedelemasszonya, Lórántffy Zsuzsanna. A loggia változatlan formájában áll mai napig.

A sárospataki várban ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma működik. A Vöröstorony kiállítása a 16-17. századi főúri életmódot mutatja be, a palotaszárnyakban a Rákóczi család történetét ismerhetjük meg. A vár udvarán részlegesen rekonstruált ágyúöntő műhely Európa-szerte páratlan technikatörténeti látványosság.